Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)

HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 5. Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban

részeinek kun területbe vonásával képzelhető el. Itt sem zárható ki tehát egy kun szállás, melynek létét ma még csak régészeti szórvány utalások bizonyítják.

Rekettye-Babud-tanyaZ-bokra és Nagylaposi homokbánya (Arokegyház?)

Babud-tanyaZ-bokra lelőhelyen Árpád-kori előzményeken létesült középkori templomos faluhely maradványai ismertek, melyek talán összefüggnek a Kis- rekettye nevű, ma már közelebbről nem ismert lelőhelyről származó leletekkel. (75. és 79. lelőhely)

A viszonylag nagy távolság miatt külön lelőhelyként értékelendő Nagylaposi homokbánya környékén észlelhető, ugyancsak Árpád-kori előzményekkel rendelkező település. (80. lelőhely)

Rekettye - úgy tűnik - az 1626-os visszatelepüléshez köthető helynév, mind a környéket részletesen feltérképező 1560. évi defterből, mind Szeged 1570. évi pusztalajstromából hiányzik. Viszont ennek 1642. évi változatában már szerepel.191 így fenti településhelyek középkori nevére, magyar vagy kun voltára nézve semmilyen támponttal nem rendelkezünk. Az Ördögárok nyomvonalának közelsége mindenesetre ismét felveti - akár a felsőszállási Baloghegy esetében - az Árokegyházával való azonosítás lehetőségét bármelyikükkel kapcsolatban is (ennek részleteit lásd ott). Földrajzi helyzete (Csőszapa és Zside közelsége miatt) valamivel több realitást adhat a felvetésnek. Nem zárható ki azonosításuk kapcsán Szent Gál, ill. Szent Pál falu sem.

Debeák-Szarkás (Szent Gál, ill. Szent Pál?)

Révész György feljegyzése szerint ,,Debeákban, a legelő környékén, futóhomokos tájékról”, Árpád-kori pénzek mellett néhány I. Ferdinánd, II. Rudolf,

III. Ferdinánd és I. Lipót veret is előkerült.192 A lelőkörülményekről, temetőre vagy településre utaló jelekről nem szól, így az Árpád-kori pénzek eredete mellett nyitott kérdés marad, 17. század végi elásott pénzleletről van-e szó. Középkori település nyomairól a területen ma még nem tudunk. (65. lelőhely)

Az 1816-ban előkerült „kun gyanús” lovassírról már esett szó, ez valamely szállás közelségét jelzi (talán Fehértó vagy Csőszapa/Jánoshalma, lásd kun szállások adattára).

Szarkás első említése Pesty szerint 1658-as,193 Debeák első biztos megjelenése a Kovács-féle 1761. évi térkép. Debeákkal kapcsolatban - földrajzi helyzeténél fogva - esetleg felvethető, hogy határának nyugati részére esett a csak igen későn, 1656- ban említett (halasi földesurak, Mihalek Miklós és Paksi János által is igényelt) „Hallasi Szent-Gál”, pusztává lett falu.194 A vele együtt említett Szent-Kata mindenesetre a szomszédos Kéles, Zside, Jánoshalma és Borota által határolt területre tehető.195 Ennek figyelembe vételével az is kérdéses, hogy Halas mai határrészeinek vagy közvetlen határosainak egyikéhez is köthető-e Szent Gál? Ha igen, Legfeljebb

207