Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 5. Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban
lási határ délnyugati peremén, a már említett Zöldhalom közelében a Sóstó melletti domb Árpád-kori előzményeken létesült középkori települési maradványa. (42. lelőhely) Felvethető esetleg, hogy jogilag-közigazgatásilag a középkori mezővároshoz tartozó, állandóbb jellegű külterjes pásztorállás ill. agrár-értelembe vett szállás emléke. Ugyanakkor külön figyelmet érdemel, hogy a katonai felmérések alapján ugyanezen területre lokalizálható182 - határrészi névként - a középkori forrásokból nem ismert, 1560-ra viszont már elpusztult Karapái falu (1570-től Halas pusztája).183 Típusos, talán a település alapító urára utaló kun szállásnévről van szó (néhány analógia: Csorbajánosszállás, Besemihályszállás, Gyolcsapálszállás, Karácsonymiklósszállás, sőt a Kiskunság északi részén Kara-széknek nevet adó Karaszállás, török ’kara ’fekete’).184 így gyanítható, hogy csak a középkori oklevelek fennmaradásának esetlegessége okozta e késői, már pusztaként való megjelenését, mely az 1543. évi hadi eseményekkel magyarázható. Biztosabb megítéléséhez újabb bejárás, esetleg hitelesítő feltárás szükséges. Felsőkistelek és Pirtó Fenti összevonást egy mára ismeretlenné vált lelőhely és néhány helynévi adat indokolja. Révész György feljegyzésiből csupán annyi állapítható meg, hogy Pirtó keleti részén (Felsőöregszőlők-Szőlőhegy, Pirtó-Szőlőhegy), Árpád-kori előzményekkel rendelkező lelőhelyen Anjou-kori és I. Ferdinánd pénzre is rábukkantak, ma már nem azonosítható helyen.185 (81. lelőhely) Kistelek újabbkeletű helynév, mely még Halas 1699. évi hatáijórásában sem szerepel,186 első biztos feltűnése a Kovács-féle 1761. évi térkép. Pirtó is csak Wattay Pál 1680. évi pusztajegyzékében jelenik meg,187 nyelv-etimológiai értelmezése szerint délszláv eredetű helynév.188 Mindkét esetben felvethető, hogy legkorábban is az 1626. évi visszatelepülés emlékei. Az itteni 14-17. századi emlékekkel kapcsolatban fölmerülhet esetleg az általában Soltvadkert közvetlenül szomszédos határába sorolt Bőszér vagy Csábor középkori falvak valamelyike, ezek a török adóösszeírások szerint már 1560-ban lakatlan puszták.189 Valószínűbb értelmezési lehetőségre ad módot esetleg a Halas-széki kunok 1451. évi határpere. Ebből kiderül, hogy az egyik peres fél, Kalas Balázs kapitány hatalma alatt álló - több, név szerint nem említett, de a szöveg tartalmából biztosra vehető kun szállást is magába foglaló (pl. Zömök, Kalas, Tázlár, Kötöny, Bodoglár: lásd kun szállások adattára) - terület többek közt Bócsával és egy „körösi vesszőshely” (...postea vadit ad virgultum Kerews...) nevű határrésszel is szomszédos.190 A térképre tekintve óhatatlanul megfogalmazódik a kérdés: e kun lakta területeknek olyan részekre is ki kellett terjednie, melyek Bocsa, Kecel és Soltvadkert határainak találkozásánál - keskeny pászta formájában - valahogy érintkezhettek Kiskőrös területével is. Ez pedig leginkább Pirtó és Felsőkistelek észak-északkeleti 206
