Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)

HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 5. Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban

Napjaink forráslehetőségei valamivel jobbak. Vass Előd munkássága révén fel- használhatóvá vált a kalocsai és solti náhije török adólajstromainak sora 1560-ból (adatait jelzésszerűen 1590-ig vezeti),171 a Szeged által használt puszták 1570. és 1642. évi lajstromai,172 továbbá Szakály Ferenc kutatásai révén a főként 17. századi kettős adóztatás dokumentumai a magyar oldalról.173 Bár ezek használata sem teszi teljességgel lehetővé a török hódoltság előestéjén még virágzó falvak sorsának, pusztulásának nyomonkövetését és határaik névváltozásait, mégis világosabb kép áll rendelkezésünkre, mint 70 esztendővel ezelőtt. Nem hallgatható el az sem, hogy e településhálózat jobb megismeréséhez csak meghatározott esetekben nyújthatnak támpontot a csupán lakott helyeket jegyző, s meglehetősen „szikáran” fogalmazó magyar adóösszeírások, mint ahogy a solti és szabadkai náhije még kiadatlan török lajstromai szintén becses részadatokat rejtegethetnek.174

A továbbiakban a V. Székely György által megszabott rendben tekintsük át középkori településhálózatunk emlékeit.

Felsőszállás-Baloghegy (Arokegyháza?)

A határrész északkeleti, Harkával szomszédos peremén álló Baloghegy gyaníthatóan Árpád- és középkori vonatkozásait és leletjelenségeit ma még nem tudja hitelesen megerősíteni a régészeti kutatás (44. lelőhely).175 Mindenesetre figyelemre méltó az az 1738. évi határjárási jegyzőkönyv Kötöny puszta és Halas város határának tárgyában, mely szerint az egyik tanú az vallotta, hogy „...az Ördögszántása, vagyis -árka (a Balog hegye mellett) határt képez Kötöny és Harka puszták között... ”.176 Ugyanerről Felsőszállás kapcsán Pesty is ír: „ Ördög árka. - Bajától vezető régi árok az egész határon keresztül megy Szeghalomig, melynek nyoma Kisszállásra, Alsó- és Felsőszálláson Harkán, Bodogláron és Szánkon most is látható, vidékén római pénzek találtatnak... ”177 Ezzel kapcsolatban óhatatlanul felmerülhet a Baloghegynek esetleges azonosítása a középkori forrásokban többször szereplő (1481, 1483, 1520-1521), a törökkorra viszont eltűnt Árokegyháza faluval. Nehézséget jelent, hogy az Ördögárok (vélhetően a Csörsz-árok területünkre eső szakasza) több pontja is szóba jöhet vele kapcsolatban. Csánki szerint Zside és Jánoshalma tájékán fekhetett (a forrásokban Borottal és Csőszapával együtt említve),178 ifj. Nagy Szeder bizonyára ezt is figyelembe véve azonosította Alsó-Fejértóval.179 Utóbbi felvetést a Pömyehalom/Kovács tanya faluhely életének 14. századi lezárulása cáfolni látszik. Újabban Szekeres László az Ördögárok Tompa melletti szakaszára helyezi, különösebb indok nélkül.180 Kőhegyi Mihály ezzel szemben Jánoshalma-Öregsem- lék középkori templomos lelőhellyel látja azonosíthatónak.181

Felsőszállás-Sóstó (Karapái szállása?)

Ma észlelhető (alig 60><70 m sugarú körben, szórványosan jelentkező leletek) régészeti nyomai alapján nem tekinthető bizonyosan önálló faluhelynek a felsőszál205