Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)

HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 5. Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban

a 13-14. század fordulójától induló falvak alapítása figyelhető meg, sokszor az Árpád-kori telepek romjain, csak ritkán előzmény nélkül.53 (6. kép 3-6.)

Tény az is, hogy 1366-ban a Csertán nemzetség kapitánya, Köncsög ispán már egyenesen a „halasi” előnévvel jelenik meg egy oklevélben (’’...comes Küncheg de Halas... ”) minden kétséget kizárva afelől, hogy Halas 14. századi urai a kunok.54 Érdekes, hogy általában ezt, 1366-ot szokás Halas „születésnapjának” tekinteni, mint az írott forrásokban feltűnő, első említést. Van azonban egy másik okleveles adat is, mely ezt a nevezetes dátumot akár két évtizeddel korábbra helyezheti át. 1347- ben ugyanis a már ismert Köncsög ispán saját szállásáról („...descensu nostro...”) elszökött, 12 „nemezsátorban lakó” kun szolgacsaládot enged át Becsei Töttösnek, s ugyanez történik két évvel később, 25 kun családdal.55 Ez a bizonyos kun szállás, az 1366. évi adat ismeretében, minden valószínűség szerint Halas lehet. Eszerint a majdani mezőváros első írott említése - igaz, még konkrét névmegjelölés nélkül - 1347-re határozható meg.

A település névetimológiájával kapcsolatban mérlegelhető szempont lehet, hogy a kun Csertán szó lényegében egy halfajta neve: csuka,56 s talán a többségi lakosság hatására vált csak uralkodóvá a magyar „Halas” megfelelő. Lehetséges azonban az is, hogy csak a településhez tartozó tóból adódó, véletlen egybeesésről van szó. A kérdés eldöntéséhez rendkívül érdekes szempontot hozott V. Székely György egy új felvetése. E sorok írójának gondolatmenetével összecsengő megállapítását a közeli Kelebián - ugyancsak a Csertánok uralma alá tartozó területen - napvilágot látott gótikus kincslelet egyik címerábrázolásos veretére alapozza. A díszlemezkén olyan csöbörsisak látható, melyen a kor heraldikai szabályai szerint a tulajdonos úri család hagyományaival összefüggő állatalak ül, mégpedig egy csuka! Óhatatlanul felvetődik a lehetőség, hogy az elrejtett kincshez Köncsög ispán kései leszármazottaihoz lehet köze, s a fenti történeti kapcsolatok révén, áttételesen Halashoz is. A város első ismert, gyaníthatóan 15. századi előképre visszavezethető 17. századi pecsétjén ugyancsak hal látható. V. Székely szerint a kapcsolat bizonyos, „Halas címere is az ún. beszélő címerek közé tartozik”.57 (3. kép)

Összefoglalva: erre a hármas, régészeti-történeti-nyelvészeti „ tünetcsoportra ”, pillanatnyi ismereteink alapján, egyetlen fordulat adhat csak magyarázatot, a Csertán nemzetség megjelenése. A 13. század második felét jellemző anarchiát kihasz3. Préselt ezüst lemez.

Sisakdísz hal ábrázolással. Valószínűleg a Csertán nemzetség címere. Türr István Múzeum, Baja

185