Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)

A HALASI HATÁR RÉGMÚLTJA - 3. Wicker Erika: A Halasi határ régészeti emlékei az őskortól a honfoglalás koráig

28. Avar kori csüngős bronzfülbevalók töredékei. Kunfehértó-Fatelep (200.) TJM 79.16.1-3.

29. Avar kori bordadíszes orsógomb. Kunfehértó-Fatelep (200.)

TJM 79.16.4

hezítik a feltárást, illetve hozzáférhetetlenné teszik a sírokat. A gyümölcsösben - a fák felnövése előtt - egy kisebb ásatást kellene megejteni. Ezzel pontosabban lehetne keltezni a temető sírjait, másrészt a kiskunhalasi múzeum teljesen jelentéktelen és szórványként előkerült avar anyagát lehetne kiegészíteni. ” További feltárásokra azonban sajnos nem került sor.262

Kőhegyi Mihály leletmentése után a munkások még néhány avar sírt találtak, melyekben fülbevalópár, orsógomb és vaskés volt. E leletek jelenleg a jánoshalmi Helytörténeti Gyűjteményben vannak.263

Kunfehértó - Kovács tanya (204.)

A több régészeti korszakban is lakott területen előkerült sírt leletei, az indás szíj- véges, rozettás bronzveretes övgarnitúra, egyértelműen avar korinak határozzák meg. Mivel a sírból hiányoztak a felső vázrész és a lábfej csontjai, Trillsam a halottcsonkítás tényét veti fel. Véleményünk szerint azonban egyszerűen csak bolygatott temetkezésről van szó. A sírok korabeli kirablása az avar korban általános jelenség, melynek során a vázcsontokat összekeverik, részben kidobják a sírgödörből. A halottcsonkítás hátborzongató szokását szakember által végzett, hiteles feltárások eddig nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani. A sírban talált és a jánoshalmi Helytörténeti Gyűjteményben őrzött leletek egyébként is ellentmondanak annak, hogy az elhunytat halálában is büntetni akarták.264 Arról nincs tudomásunk, hogy az egykori avar temetőből más sírok is előkerültek volna.

106