Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 6. Szakály Ferenc: Kiskunhalas a török uralom alatt
884. (1664. dec. 11.) és 919. (1665. febr. 23.) 104 HORNYIK János, 1860-1866. II. 215-217. és Szeged története I. 681-682., vö. SZAKÁLY Ferenc, 1981. 413-415. 105 Egy nyugta szerint Turzó János 1683-ban elsősorban juhtartásra használta Tázlárt. SZILÁDY Áron- SZILÁGYI Sándor 1863. II. = NAGY SZEDER István 1926-1936.1. 45. No 52. (1683. ápr. 23.; XVIII. századi adatok a környékbeli puszták akkori (és korábbi) hasznosításáról: Kecel története és néprajza 79-90. 106 Kiskunhalas 75., kontroli-adatok: SZILÁDY Áron-SZILÁGYI Sándor 1863. II. 384-387. No XLIX. = NAGY SZEDER István 1926-1936. I. 60-61. No 80. 107 Pest megye története I. Kézirat. 108 Úgy tűnik, inkább csak adózási ügyekben jutottak el Győrbe. SZILÁDY Áron-SZILÁGYI Sándor 1863. II. 374. No XXVI. és 381. No XL. = NAGY SZEDER István 1926-1936. I. 44. No 50. (1682.) és 55. No 69. (Halas, 1685. aug. 14. Farkas Gergely és Tegzes Gergely megbízólevele Vuxin Mihálynak, hogy 17-17 ökör felhajtásával a Győrbe hurcolt atyáikat váltsák ki; 1629-ben, majd 1650- ben a jászkunok azzal a kéréssel fordultak a Kamarához, hogy mint királyi szabadosok a saját allódiu- mukon tenyésztett állatokat harmincadfízetés nélkül vihessék át, amit 1650-ben - legalábbis az érsekújvári harmincadnál - sikerült is elérniük. (GYÁRFÁS István 1870-1885. IV. 210-220. és 247- 248.) Úgy hisszük azonban, hogy ezek az adalékok nem a kis-, hanem a nagykunokra és - főként - a jászokra vonatkoznak. 109 HORNYIK János 1860-1866. II. 404-405. No 176. 426-427. No 215. = NAGY SZEDER István, 1926-1936. I. 31. No 61. (1683. aug. 15.) és 34-35. No 68. (1685. ápr. 18.) 110 PPS vm. közgy. jkv. reg. I. No 47. és 91. (1639. máj. 26. és nov. 10.), No 217. (1643. júl. 18.) 111 Vö. a 135. és 94. jegyz.-ben id. helyen 112 TOOTH János 1861. 93-94. No I-IV. és VII. = SZILÁDY Áron-SZILÁGYI Sándor, 1863. II. 368- 369. No X-XIL, 370. No XVI., 371. No XVIII. = NAGY SZEDER István 1926-1936. I. 38. No 33. (1670. okt. 21.), 38-39. No 34. (1670. okt. 22.), 39. No 35. (1672. febr. 26.), 40. No 39. (1674. okt. 22.), 41. No 4L (1680. ápr. 26., az idézet innen) 113 SZILÁDY Áron-SZILÁGYI Sándor 1863. II. 371-375. No XIX., XXL, XXIV-XXVI. = NAGY SZEDER István 1926-1936. I. 41-42. No 42., (1680. dec. 12.), 43. No 45. (1681. nov.) 43-44. No 48- 50. (1682. szept. 20., idézet innen; a másik kettő 1682, további dátum nélkül) 114 Ld. az előző jegyz.-ben id. forrásokat (idézet: 44.); a Thököly-kori kettős magyar adóztatásról: SZAKÁLY Ferenc 1981. 302-313. 115 SZAKALY Ferenc 1995/a. 81-98. (Jármyék viszont nem szerepelnek) 116 SZILÁDY Áron-SZILÁGYI Sándor, 1863. II. 381. No XL„ 384-387. No XLIX. = NAGY SZEDER István 1926-1936. I. 55-56. No 69. (1685. aug. 14.) és 50-61. No 80. (1686. évi összefoglaló, idézetek innen) 117 MÓL Esterházy cs. hercegi ágának kismartoni lt. Rep. 77. Fase. F. No 237/a.; 1661-ben Halas (Csordás János és Juhász György) Kecskemét és Nagykőrös társaságában a vm. 1661. ápr. 17-i közgy.- én is szót emelt a végváriak sanyargatásai ellen. GYÁRFÁS István 1870-1885. IV. 282. 118 SZAKÁLY Ferenc, 1969/b. 700-701. 119 KISS József, 1979., passim 120 1669-ben Jármy András és felesége: Paksy Miklós lánya, Katalin, Nyakas Miklós és krompachi Holló Zsigmond, a Szepesi Kamara tanácsosa kezdeményezte a leleszi konventnél az id. 1561. évi új adománylevél átírását. A vm-i felszólítást ld. a 135. jegyz.-ben id. helyen; Barkóczynak (vö. NAGY Iván 1857-1868. I. 197.) a Paksy-családhoz fűződő kapcsolatát egyelőre nem tudtuk igazolni, 376
