Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)

HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 6. Szakály Ferenc: Kiskunhalas a török uralom alatt

7 Erről Hartyányi János rovó adott hírt Sárospatakon, 1597. júl. 28-án kelt levelében: HORNYIK János 1927. 39.

8 NAGY SZEDER István 1926-1936.1. 81.; Hogy a tatárok valóban átkeltek Szolnoknál a Duna-Tisza közére, arról a kortárs FORGÁCH Ferenc (1982. 290-291.) tesz tanúságot. Igaz, az ő tudomása szerint - természetesen - nem a megszállt terület, hanem a Felső-Magyarország felé nyomultak előre.

9 SCHERER Ferenc 1938.1. 179-227.; A szegedi szandzsák összeírásai nem jeleznek számottevő pusztulást - igaz, népességcsökkenést igen - a kalocsai náhijében: VASS Előd 1980. 157-176.

10 A közreadó NAGY SZEDER István (1926-1936. I. 24-26. No 19.) önkényesen lelkésznek minősítette Miskeit, aki azonban mindössze ennyit mond magáról: „Hic liber egregius pertinet erga Georgium Myskei de mest [?]”, ezzel szemben mind az 1570., mind az 1578. évi halasi összeírásban megtaláljuk (No 10, ill. 8.), ami egyértelműen közrendü személyre utal, hiszen a lelkészeket a törökök, jelen ismereteink szerint, nem vették számba. Egyébként azt is tudjuk, honnan költözött át Halasra.

11 NAGY SZEDER István 1926-1936.1. 24-25. No 19.

12 KÁLDY-NAGY Gyula 1970/a. 89-105.

13 Pest megye története I. Kézirat; Egyháztörténeti emlékek I. 442. No 443. (Kalocsa, 1529. ápr. 11.)

14 Szeged elestéről: Szeged története 1. 508-513.

15 1546: BN Manucrits turcs. Supplementum No 76., 1560: BOA Tapu defterleri No 332. (=VASS Előd 1980.) 1553: ÖNB Handschriftensammlung Mixta 531. (VASS Előd szíves közlése)

16 BOA Tapu defterleri 551. p. 12. (KÁLDY-NAGY Gyula szíves közlése)

17 SZÁNTÓ Imre 1985. 75-153.

18 ÖNB Türkische Handschriftensammlung. Mixta No 531-535. (VASS Előd szíves közlése), a Bánság kitűnő kutatója STELTZER Frigyes állítólag hasznosította ezeknek az összeírásoknak, REPICZKY János által készített fordítását - benne Halasét is ebben azonban erősen kételkedünk (vö. NAGY SZEDER István 1926-1996. 82. 2. jegyz.)

19 BOA Tapu defterleri 554. ff. 141-144. (VASS Előd fordítása, korrigálta DÁVID Géza és FODOR Pál)

20 Uo. No 570. 151-154. pp. (VASS Előd fordítása, korrigálta DÁVID Géza és FODOR Pál). Fordítását más forrásból (BOA Mufassal defterleri No 572. ff. 163-164.) közölte: Tibor HALASI-KUN 1984. 116-117.

21 DÁVID Géza 1982. 44-45.

22 KÁLDY-NAGY Gyula 1970.

23 Bosnyák véleménye: SZAKALY Ferenc 1981. 107., a déli szerb előrenyomulás: Bamislav DJURD- JEV-Olga ZIROJEVIC 1988. 7-53., a török telepekről: Tibor HALASI-KUN 1984.

24 VASS Előd 1980. 123-127. No 98-99.

25 SZAKÁLY Ferenc 1985. 17-22.

26 Makó története I. 231., vö. ott a 120. jegyz.-tel.

27 Makó története I. 211-212.

“KÁLDY-NAGY Gyula 1970/a. 151-183.

29 Ha ezt csak afféle tudálékos megjegyzésnek gondolnánk, nagyot tévednénk; a tököt jószerivel Karapály jelképének tekinthették: „Sőt azt tudom mondani, hogy régen, mikor Erdélyi András nálunk bort ivott, egy tökje volt, azmely felől azt mondotta, hogy az kalapári homokban találta volt; azmikor elköszönte is, úgy köszönte el: »teli borral egészséggel igyunk az kalapári tökbül«”, annakutána mikor mi is ittunk s mulattunk, akármibül ittunk, másikának okáért mind kalapári töknek mondottuk.” A 7. jegyz.-ben id. tv. 2. tanúja.»

372