Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
A HALASI HATÁR RÉGMÚLTJA - 2. Gallina Zsolt: A történeti Halas régészeti lelőhelyei
elvesztek. Ezért lenne szükséges e templomok helyén hitelesítő ásatások elvégzése. A 60-as évektől újabb templom feltárások történtek a környéken. Kunfehértó- Templomhegyen Kőhegyi Mihály folytatott kutatásokat 1963-ban. Feltárta a templom alapozóárkát. Kisszállás-Templomdombon Kőhegyi Mihály egy XIII-XIV. századi templomot és temetőrészletet tárt fel 1965-ben. Kiskunhalas-Zöldhalmon 1975-ben Biczó Piroska egy Árpád-kori templom, templom körüli temető és a hozzá tartozó falu egy részletét tárta fel. Kiskunmajsán 1993-ban Székely György és Pálóczy Horváth András a majsai középkori templom egy részletét tárta fel. 1997-1998-ban e sorok írója Bodoglár-Kőhalmon egy XIV-XVI. századi templom alapjait és néhány sírt tárt fel. Az Árpád-kori és középkori falvak, települések lokalizálása, adott templomhoz való lehetséges viszonyuk megállapítása jelentős előrelépést jelentene a korszak kutatása szempontjából. Főleg azért, mert a terület alacsony régészeti kutatottsági szintje miatt gyakorlatilag „szűz talajra” léptünk. Az Árpád-kori és középkori templomok valamint a körülöttük levő és hozzájuk tartozó, hasonló korú falvak rögzítése fontos adatokat szolgáltathat a korszak településtörténetéhez. Megállapíthatnánk az egyes falvak távolságát, földrajzi és egyéb viszonyaikat egymáshoz és a templomhoz. Másik célunk a halasi határ Jeles” halmainak, régészetileg vagy írott forrásokból nevezetes dombjainak bejárása volt. így sikerült számos halmot lokalizálnunk, térképen rögzítenünk, a rajtuk illetve környékükön levő régészeti lelőhelyeket bejárnunk. Mivel e dombok emberek megtelepülésére, temetkezésre mindig is alkalmasak voltak, ezért a halmokon és környékükön számos korszak leleteit találjuk meg. Eredendő célunk - tudniillik Árpád-kori-középkori templomos helyek és hozzájuk tartozó falvak lokalizálása, bejárása, rögzítése - így kibővült régebbi korszakok felé is. Az Árpád-kori és középkori templomok és falvak kutatása mellett egyéb régészeti lelőhelyeket is figyelembe vettünk. A terepbejáráson minden régészeti lelőhelyet lokalizálunk és dokumentálunk. E földrajzi adottságokat figyelembe vevő szelektív terepbejárás mellett azonban elkezdtük az egykori kiskunhalasi járás részét képező kisebb határrészek szisztematikus bejárását is. Ennek érdekében vettük fel a kapcsolatot a szegedi JATE Régészeti Tanszékével. Munkánkat az OTKA pályázati támogatása is segítette. Ennek eredményeképpen Száraz Csilla akkori szegedi végzős régészhallgató Balotaszállás egy összefüggő részét (Felső Balota) járta be és dolgozta fel szakdolgozat keretében. E részhez csatlakozva szeretnénk bővíteni a bejárt területek nagyságát az egykori határrészek illetve a mai falvak határaihoz igazodva. Ennek jegyében Zsana régészeti lelőhelyeit Jenei Anita és Sipos Carmen, Kelebia területét Bálint Marianna régész és Bató Szilvia régészhallgató járja be és dolgozza fel. Mivel Bács-Kiskun megye területén módszeres régészeti topográfia még alig történt, ezért programunk úttörő vállalkozásnak is tekinthető. A Duna-Tisza köze kevésbé kutatott területének topográfiája a korábbiaknál jóval több ismeretet szol33
