Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
TÖRTÉNETI KUTATÁS - 1. Ö. Kovács József-Szakál Aurél: Kiskunhalas történeti kutatásáról
Kovács József levéltáros, egyetemi oktató, Wicker Erika régész, múzeumigazgató, Gacsári Kiss Sándor pap, Ferró Róza nyugdíjas könyvelő, Szűcs Károly művészettörténész, Szakái Aurél történész, néprajzos, múzeumigazgató. Kiskunhalas történetének megismerésében Bakó László, Horváth Etelka és Laki Rita bibliográfiái segítik az érdeklődőket. Meg kell állapítanunk, hogy Kiskunhalas történeti kutatása a felsorolt eredmények ellenére sem kellően müveit terület. Bevezetőnek szánt szövegünkben valamelyest azt is mérlegre kell tennünk, hogy az általunk elkezdett kutatás hogyan indult és eddig milyen eredményekre jutott. 1993-ban joggal örülhettünk, hogy a település történetét kutató csoportunk - akkor tényleg egyedülálló vállalkozását - a városi vezetői egyértelműen támogatták. A célunk az volt, hogy több éves munka során, az írásos, a tárgyi és a szóbeli források feltárásán és elemzésén alapuló tanulmányköteteket írjunk, amelyek minél jobban érthetővé teszik azt, hogy miképpen és milyen szabályszerűségek szerint változott Halas lakóinak az élete. A szerkesztői koncepció lényege az volt, hogy minél inkább szakadjunk el a már megszokottnak mondható politikatörténeti megközelítéstől, és annál inkább foglalkozzunk a helyi társadalommal: a létszámmal, a család- és háztartásszerkezettel, a társadalmi, a vallási, kulturális, és részben etnikai átrétegződéssel, az életformák legkülönbözőbb tér- és időbeli változásaival. Az esemény- és igazgatástörténetnek is helyet adtunk, csak a hangsúlyokat kívántuk sokkal inkább az előzőkre helyezni. Természetesen befolyásoltak bennünket a személyes, mondjuk így, néprajzi és történészi előképzettségek és tapasztalatok, amelyek azután meghatározták a lehetséges és vállalkozó munkatársak körét is. A szakszerűség mércéje szerint a rendelkezésre álló kollégák közül azokat hívtuk a városból, majd pedig Győr-Budapest-Miskolc-Debrecen- Szolnok-Kecskemét-Szeged különböző munkahelyeiről, akik már vagy még nem ódzkodtak egy több szerzős munkától. Leveleztünk, tanácskoztunk, bejártuk a határt és a várost. 1993 óta sokat változott a világ és mi vele együtt. A múlt kutatói éppúgy a jelenben élnek: más kihívásoknak, kényszereknek is megfelelve többen kimaradtak a halasi kutatásból. Fájdalmunkra örökre távozott az elmúlt évben Szakály Ferenc, aki a tanulmányát még leadhatta, s azt ebben a kötetben olvashatjuk. Több fiatal kollégánknak ez a munka jelentette az első, nagyobb empirikus kutatási feladatot, közülük Granasztói Péter a nagyrészt Halason összegyűjtött források alapján írta meg szakdolgozatát, majd pedig hozzáfogott a francia és magyar nyelvű doktori müvének halasi témájú összeállításához. Hasonlóképpen Melegh Attilának is ez a kutatás adta a doktori disszertáció tárgyát. Több más részeredményről is kellene még szólnunk, de most csak jelezni akartuk, hogy egy-egy kutatásnak számos ismert, belátható, és ugyanakkor egyelőre beláthatatlan tapasztalata, eredménye lehet. Szerzők és szerkesztők okkal és ok nélkül igen gyakran hivatkoznak arra, hogy a választott témájukhoz szükséges adatgyűjtést, azok értékelését és a szerzői rekonstrukciót csak abbahagyni tudják, de befejezni nem. Ezzel az első kötettel, amelyet jövőre a terv szerint követ a második, mi is így vagyunk: több helyen érezzük úgy, 26
