Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 5. Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban
tány) hiába próbálta elejét venni a prédálásnak, a helyzet nyílt lázadássá és szakítássá fajult. A zsoldosok elhagyták kijelölt állomáshelyüket, s új, árokkal-sán- cokkal erődített tábort vertek egy „bizonyos Halásznak nevezett falu alatt” („...ad villam, quam Piscinam vocant...”). Kinizsi - saját huszár csapatait és tüzérségét Váradi Péter kalocsai érsek és más főúri bandériumok embereivel, valamint jelentős környékbeli népfelkelő egységekkel kiegészítve - utánuk indult. Először a 700 fős elővédet semmisítette meg, majd a mintegy 8000 főnyi fősereget, miután sikeres hadmozdulattal kicsalta őket a sáncok mögül, hatalmas pusztítást végezve soraikban. Táborukat elfoglalta és felégette. A foglyokat - életükért cserében - írásban mondatták le jogos zsoldkövetelésükről. Egy részük ezután a különböző bárói bandériumokba állt be, mások Ausztriában próbáltak szerencsét. Utóbbiak sorsát - hasonló kóborlásaik és dúlásaik folytán - ugyanolyan leszámolás pecsételte meg, mint magyar földön. 1493 január 6-án II. Ulászló hivatalosan is feloszlatta a sereget. A „mikor”, „hogyan” és „miért” megválaszolása után következzék a számunkra igazi kérdés: hol is következett be mindez? A Halashoz kötés kiindulási pontját Bonfíni már idézett adata szolgáltatta, mely szerint a zsoldos-tábor egy „ bizonyos Halásznak nevezett falu alatt” („...ad villam, quam Piscinam vocant... ”) terült el.481 Horváth Péter már 1801-ben felvetette kunokról írott munkájában, hogy miután Kinizsi tábora Szegeden volt, Bonfíni „Villa Piscina"-ja nem lehet más, mint Halas. Helyi hagyományokra hivatkozva ekkortól merült fel az a nézet is, miszerint a Fekete-hegy, Zöldhalom, Templom-hegy és Piac-hegy a Fekete Sereg halottainak tömegsírjai lennének.482 Jellemző a kor felbuzdulására, hogy a kígyóspusztai kun harcos sírját Érdy János ekkoriban az egyik „cseh százados” tárgyi hagyatékának vélte.483 Mint már említettük, Halas régészeti helyrajza viszonylag bőséges és többé- kevésbé pontos adatbázison nyugszik, annak ellenére is, hogy ilyen irányú, mai értelembe vehető szisztematikus kutatások területén még nem folytak. Mindez a múlt századi kezdeteknek köszönhető, amit viszont éppen e fenti felvetés táplált. Országos hírű kutatók - mint Gyárfás István, Pesty Frigyes, Szilády Áron, Érdy János - tekintették ezután fontos feladatuknak, hogy megleljék a nevezetes csata régészeti bizonyítékait Halason vagy környékén. Velük egy sorban említhető a halasi református líceum gyűjtési tevékenysége, valamint a jeles magángyűjtő és a kor szintjén képzett numizmata, a mai Thorma János Múzeum alapjait lerakó Révész György munkássága. Bár egyértelmű végeredményre nem jutottak, igyekezetük „mellékterméke” sem megvetendő: hazánkban szinte példátlan gazdagságú és - koruk szintjén - kifogástalan régészeti információs anyagot (az őskortól egészen a török korig) hagytak maguk után (v.ö. Halas közép- és törökkori helyrajza c. fejezettel). így állt a helyzet 1925-ig, amikor is napvilágot látott Tóth Zoltán híres müve a Fekete Seregről. Ebben a szerző - a sereg egyik zsoldosának időközben előkerült emlékirata nyomán, mely szerint „ a sereget elküldték Szegednek a Száva mellé ” 270
