Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)

HALAS A 13-17. SZÁZADBAN - 5. Hatházi Gábor: Halas kun székközpont és magyar mezőváros a középkorban

pusztája) határos Buzgán puszta helynévi adata nem mond ellent a Halas-széket alkotó Csertán nemzetség egy itteni korai szállásának. 1423-ban kapitánya az a Balta család, amely Balotaszállással is kapcsolatba hozható (1. ott). Ugyanakkor azonban az 1423. évi okleveles említés egyértelműen Szabadszállás-Kecskemét- Kiskőrös vidékére helyezi a települést, amely talán az először török forrásokból ismert, s esetleg névváltáson átesett Fülöpszállással lehet azonos, esetleg annak tájékán kereshető. A fentiek ismeretében elképzelhető egy olyan forrásértelmezés is, miszerint a Zsigmond által a Halas-szék kunjait sújtó, 14-15. század fordulójára tehető területelvonások áttelepítésekkel is együttjárhattak, s ennek keretében történt meg Buzgánszállás átköltöztetése a nemzetségi szállásterület ÉNY-i peremére. Ebben az esetben a Szeged melletti Buzgán puszta a felhagyott, korai kun szállás helynévi emléke.389

BIZONYTALAN MEGÍTÉLÉSŰ KUN TELEPÜLÉSEK ÉS FÖLDEK (Adattár)

26. Eliésföld (terras Ellés): 1493, 1546, 1559, 1562, 1580, 1590. Magyar sze- mélynévi eredetű. Nem dönthető el egyértelműen, hogy tényleges kun szállásról, avagy csupán kun kapitányi tulajdonná lett magyar birtokról van-e szó. A kérdés eldöntését külön megnehezíti a középkori Ellésmonostora ugyanide lokalizálható léte. A hódoltság korában Elias-Ellés, Gyólja falu mellett, a mai Csongrádtól északnyugatra.390

27. Tamásülése (Thamasylese): 1446. Az altokszállási Alter kapitányi család javadalmaként említett kun birtok. Kérdéses valamikori szállás volta, 1446-ban már csak kaszálóként említik. Ma Üllés, Csólyospálostól délre.391

28-29. Jankó- avagy Ivánka/Inkaszállása I—II.: 1560, 1570, /1495 ?/. Már keresztény névadású, de kun típusú szállásnév. Buzgánszálláshoz hasonlóan a Csertán nemzetség egykori területének két pontján is kimutatható. Egyikük, a csak törökkori forrásokból ismert Jankószállás - Ivánka néven - 1560-ban önálló pusztaként, 1570-ben Csőszapa részeként tűnik fel (1. ott), az újkori délszláv betelepülők Jankovác falujának névadó előzményeként. Ennek nyoma még a századfordulóig Jankó-hegy néven fennmaradt. A mai, magyarosított Jánoshalma falu a hajdani csőszapai részt foglalja magában. Az igazi Jankó/Ivánkaszállás a közeli Ivánkapuszta: Kiskunhalas, Kunfehértó és Kisszállás érintkező határán lokalizálható, vélhetően a fehértói Várhelyen (részleteit lásd a főszövegben). Csánki Dezső és Gyárfás István közel hasonló véleményét osztva Györffy György ugyancsak kun szállásként vette Ivánkát térképre, érdekes módon azonban a Jankó-alakot - Csőszapa részeként - külön is feltünteti.

Másikuk - Buzgánszálláshoz hasonlóan - a Szabadka vidékén fekvő Nosza- Hinga. Híres középkori temetőjével kapcsolatban szakirodalmunk már korábban is

246