Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig (Kiskunhalas, 2000)
TÖRTÉNETI KUTATÁS - 1. Ö. Kovács József-Szakál Aurél: Kiskunhalas történeti kutatásáról
Szerinte a városi lakosság nemtörődömsége miatt két és fél évig várt a megjelenésre, hiszen „Oly kevés példányszám talált vevőre, hogy a nyomda bizony csak olyankor dolgozott rajta, amikor más dolga nem igen akadt s innen származott a késedelem.” A megjelenést az tette lehetővé , hogy a polgármester és a képviselőtestület 80 példányt megrendelt. Egyébként saját korának városi társadalmáról így vélekedett: „Érdekes művelődéstörténeti jelenség, hogy az értelmiségnek öt százaléka sem érdeklődik városa története iránt, hanem az egyszerű polgárok: gazdák, iparosok közül kerültek ki a megrendelők.” Mindamellett számos embernek, a levéltárban dolgozóknak és a papoknak megköszönte a segítséget. Nagy Szeder István elsőként (Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez I. Kiskunhalas, 1923.) a halasi református templom történetének általa írt fejezete mellett főként fordításokat és forrásokat közölt: például az 1699. évi országos levéltárban őrzött összeírást, a halasi családok 1720 előtti névsorát, az 1739. évi pestisjárvány adatait, a későbbi munkáiban igen jelentős részt alkotó 1745. évi redemptió adatait, valamint Halasi Krónika címmel a városi jegyzőktől származó, 1723 és 1800 közötti jegyzeteket tette közzé. Hasonlóképpen itt regisztrálta az 1751. és 1759. évi boszorkányperek dokumentumait is. A munka folytatódott, és annak második és harmadik kötetében (Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez II—III. Kiskunhalas, 1925-1926.) a kimaradt témák (például a római katolikusok betelepítésére, a zsidókra vonatkozó források, Tooth János 1801. évi topográfiai leírása, Tormássy János 1801. évi városhistóriája) szerepeltek. Leírásaiban a már említett oknyomozó módon, térképek, anyakönyvek és szinte minden elérhető írásos dokumentáció alapján igen nagy szorgalommal összegyűjtött adatsorokat találhatunk. Művei nagy része szinte természetes módon inkább gazdaság- és társadalomtörténeti tárgyúak, hiszen ezt nyújtotta maga a város, amely nagy határával, főként állattenyésztő múltjával eleve megszabta a történeti ábrázolás iránt érdeklődő tematikáját. Természetesen ma egy kutató, különösképpen ha számítógép bevonásával dolgozza fel az adatsorokat, akkor jóval könnyebben boldogul a nevek és számok kombinációjával és rendszerezésével. A helyi társadalmat úgymond „alulnézeti” szempontból ábrázoló művek sorába egyértelműen Nagy Szeder István tanulmányai tartoznak, aki tudatában is volt annak, hogy ez az ő legfőbb feladata:10 „Ugyanily szándékkal írtam meg tíz évi kutatásaim alapján a legközelebb megjelenő Kiskun-Halas Város Történeté-t is, amelyből látni fogja az olvasó, hogy a mesebeli régi szép időket mily nyomorúságos viszonyok között élték le elődeink, s mily nagy munka és szorgalom kellett ahhoz, hogy a futóhomokra letelepedett lakosság, - amely 150 év előtt még tűzifát is Dunántúlról hordott, és szántani a 112 ezer holdas határ mellett bérbe kellett hogy vegyen bácskai pusztákat, - ma már fejlett kultúrát mutathat fel, ... az emberi szorgalom tette használhatóvá.” Az Adatok Kiskunhalas történetéhez I—III. 1923-1926 között, négy év alatt jelent meg. Folyamatos lapszámozása miatt a három részt egy könyvnek tekinthetjük. Nagy Szeder István ezt követően hozzákezdett fő műve megírásához és kiadásához. 18
