Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia 1. (Kiskunhalas, 1965)
II. RÉSZ - 11. Janó Ákos - Vorák József: A halasi csipke
Szilády Áronnak unszolására Halason kezdte papírra vetni emlékezéseit Karacs Ferencről, a saját életéről és a „nemzet napszámosairól”. Az volt a szándéka, hogy végleg ittmarad Kiskunhalason, hol meleg otthonra lelt. De 1885-ben gyengélkedni kezdett, rokonai levegőváltozásra Békésre vitték- Ottani, utolsó éveiről Sáfrán Györgyi — ki levelezéseit Telelci Blanka és köre című művében közrebocsátotta—meleg hangon emlékezik meg: „Amikor a 80-as években a kamaszodó Rozsnyay Kálmán édesanyjával meglátogatta, akkor is ott találták írásai között szürke lüszterrahájában. S a kuglófos, kávés uzsonna közben megeredt a szó, az öreg Karacs Teréz mesélt . . . Bútorait még Kazinczy, Vörösmarty, Katona is látta . . . azt a kis kézimunkát tanítványától, Arany János unokájától kapta . . . e zöldesszürke papírlapokon Lővei Klára küldte ki neki kufsteini verseit... s az a kis szobor ? Az is Kufsteinből való: Teleki Blanka keze formálta. A térképeket atyja metszette, s a Hitel e példányát Széchenyi küldte nagyhírű asszonyíró anyjának ... És e papírlapok az íróasztalon ? Ezek Karacs Teréz levelei, cikkei, emlékezései: az irodalom búvárainak írja, egyre írja, míg ideje s ereje engedi. Mindent leír, amit látott, hallott, tud a „nemzet napszámosairól”, hogyha egyszer neki is menni kell, nyugodtan mehessen tréfás szójátéka szerint — „Békésről békésen . . .” Ott, Békésen érte meg 80. születésnapját. Az egész ország ünnepelte. Ott is hunyt el 1892-ben, 85 éves korában. Bangó Péter Kiskunhalasi gazdacsalád sarja, Halason és Debrecenben tanult. Debrecenben Petőfi is meglátogatta a verseiről akkor már közismert költőt. Tanulmányainak végeztével aradi ügyvéd lett. Az 1848/49-i szabadságharc idején mint honvéd az egyik kormánybiztosság titkáraként dolgozott, és újságot is szerkesztett Aradon. A szabadságharc után elfogták, halálra ítélték, de az utolsó percben kegyelmet kapott. A Halasról éppen Aradra érkező atyja kocsin hazahozta. Jó ideig Rekettye pusztai gazdaságukban, a világtól félrevonultan élte magányos éveit. A korszerű epos című munkájáért a Kisfaludy Társaság 1843-ban dicséretével, A nagynak és fennségesnek fogalmáról című dolgozatáért pedig 15 arannyal jutalmazta. Költeményei 1846 és 1852 között, néhány prózai dolgozatával együtt az Életképek című folyóiratban jelentek meg. Mindössze 30 éves volt, mikor 1853- ban elhunyt. írói álneve: Bangó Pető. Bulcsú Károly 1827-ben született Kassán. Iskoláit Sárospatakon és Késmárkon végezte. Református teológusnak készült, de papi vizsgáját csak később, 1859-ben tehette le, mikor már ügyvédi és tanári oklevelet is szerzett. önkéntesként vett részt a szabadságharcban, és mint érdemjellel kitüntetett főhadnagy kapitulált Komáromban. Losoncról került a halasi gimnáziumhoz, hol 1853-tól 1855-ig tanított. Halasi tartózkodása után kecskeméti tanár lett. 359
