Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia 1. (Kiskunhalas, 1965)
I. RÉSZ - 7. Mácsai János: Az új Halas
nyákró Hs sok földhöz juttatott újgazda tartózkodott. Ezek, tudomást véve a készülő reakciós próbálkozásról, a városi munkásokkal együtt bevonultak a közgyűlési terembe, s vitába szállottak a földosztást helytelenítő kisgazdapárti hangadókkal. A vita odáig fajult, hogy az újgazdák székeket ragadtak, s a munkásokkal összefogva kizavarták a földosztás megsemmisítését követelő volt földbirtokosokat a teremből, hangoztatván: „Földet vissza nem adunlcl” A városi képviselő-testület első ízben 1945. április 4-én ült össze a Nemzeti Bizottság javaslatára. A Nemzeti Bizottság az ideiglenes képviselő-testület elé terjesztette a tagság névsorát. A városi főjegyző javasolta, hogy mint a múltban, virilis jogon kapjanak helyet a módosabb gazdák az új képviselő-testületben is. Az ideiglenes képviselő-testületben a javaslat megütközést és hangos zúgolódást keltett. Dr. Kovács Tibor ideiglenes megbízott polgármester ellenjavaslatában javasolta, hogy a képviselő-testület a Nemzeti Bizottság javaslatát fogadja el minden változtatás nélkül olyképpen, hogy a városi tisztviselők közül néhányan hivatalból legyenek tagjai a képviselő-testületnek. Csányi János képviselő javasolja: „... hogy ezt az ügyet, pontot tévén a végére, befejezzük, indítványozom a képviselő-testületnek, hogy a jegyzőkönyvbe a következő szó szerinti szöveget vegyük be: A képviselő-testület a polgármesteri javaslatot teljes egészében elfogadja és a vele szemben előterjesztett (főjegyzői) javaslatot felháborodással visszautasítja.” Csányi János a jegyzőkönyvbe vett „felháborodással” szót utólag „megütközés” szóval kívánta helyettesíteni. A képviselő-testület 27 szavazattal 21 ellenében a „felháborodással” szót vétette be, és ezzel utasította el a főjegyzői javaslatot. Ezek után az előzmények után a képviselő-testület kimondotta megalakulását ideiglenes jelleggel, 72 választott taggal és 16 hivatalból való taggal. Utóbbiaknak csak tanácskozási joguk volt. Az 1945. június 16-án tartott képviselő-testületi gyűlésen a Nemzeti Bizottság előterjesztést tett a pártok között megosztandó képviselő-testületi tagságokra. A képviselő-testület a határozatot elfogadta. Ennek értelmében a Szociáldemokrata Párt a Kommunista párt a Nemzeti Paraszt Párt a szakszervezetek a Kisgazda Párt küldhetett a város képviselő-testületébe. 16 rendes és 4 póttagot, 16 rendes és 4 póttagot, 16 rendes és 4 póttagot, 14 rendes és 4 póttagot, 16 rendes és 4 póttagot Az 1945. évi július 14-i rendkívüli közgyűlés 19/1945. kgy. határozatával felszólította a Kisgazda Pártot, hogy a részére biztosított képviselő-testületi mandátumok betöltéséről gondoskodjék. Ezután megtörtént a végleges képviselő- testület megalakulásának kimondása, melyet követett a különböző szakbizottságok megalakítása: 1. gazdasági és szeszfőzdéi bizottság, 2. pénzügyi bizottság, 3. városfejlesztési bizottság, 4. jogügyi bizottság, 5. egészségügyi bizottság, 6. tanügyi bizottság. A bizottságokba egyenként 12 képviselőt választottak be. A kisgazda- párti képviselők most távollétükkel igyekeztek bénítani az új városvezetés munkáját. 1945. szeptember 1-én a képviselő-testület rendkívüli ülésén, a Nemzeti Bizottság javaslatára, 30/1945. kgy. határozatával a Kisgazda Párt részére fenn215
