Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia 1. (Kiskunhalas, 1965)
I. RÉSZ - 7. Mácsai János: Az új Halas
megzavarni. A tagság mindenütt egy emberként védte a közös gazdaságok vagyonát. Jelentősebb változás csak az Inoka pusztai Vörös Október Tsz-ben volt, ahol a tagok a termelőszövetkezet nevét Petőfi Sándor Tsz-re változtatták és a munkaegységes elszámolásról a százalékos, jövedelemfelosztásos elszámolásra tértek át. Ez az elszámolási mód azonban mindössze egy évig volt érvényben, mivel a vezetőség és a tagság felismerve ennek hátrányait, visszatért a munkaegység-elszámolásra. 1956 tavaszán alakult meg Bodogláron az Alkotmány Tsz, mely egy évi működés után egyesült a bodoglári Szabadság Tsz-szel. 1956. végén termelőszövetkezeteink már jelentős eredményekről számolhattak be. Taglétszámuk növekedését és a gazdaságok helyzetét az alábbi kimutatás szemlélteti: A tsz neve Összterület, kh Szántó kh Gyümölcsös kh Szőlő kh Egyéb terület kh Családok száma Tagok száma Osztott munkaegység Ft Szövetkezet tiszta vagyona 1000 Ft-ban Paprika Antal 652 271 17 11 353 33 42 15,50 480 Új Élet 464 235 6 — 223 40 Ül ° 23,41 161 Micsurin 665 357 10 3 295 42 41 25,20| 196 Szabadság 8511 402 12 13 426 49 60 14.12Í 361 Alkotmány 352 231 — — 121 14 14 — 1 — Vörös Szikra 896 580 17 10 289 75 115 20,20! 1463 Vörös Október 929 378 1 5 545 54 84 21,23 891 M. Sz. Barátság 569 203 7 5 354 33 51 15,56 358 Összesen: 5380 2057 70 47 2000 340 457 átlag 19,31 3910 Kitűnik a fenti kimutatásból, hogy a tsz-ek birtokában sok volt a meddő terület. Ezek a meddő „egyéb” területek, mint negatívumok mutatkoztak a tsz- ek gazdálkodásában. Hogy ezeket csökkentsék, tsz-eink már ebben az évben megkezdték a gyenge minőségű homokos területek betelepítését szőlővel és gyümölcsfával. Az Új Élet Tsz 20 kh-on öntözéses gazdálkodást létesített. A Vörös Október és Vörös Szikra Tsz nagyobb területeken bevezette a szántóföldi zöldségtermesztést. A zöldségtermelés eredményein felbuzdulva, a tsz-ek a városi piactéren zöldségelárusító helyeket létesítettek. Külön elárusító helyeket épített a Vörös Szikra, az Új Élet és a Vörös Október. Az új termelési ágak bevezetése tsz-eink figyelmét fokozottabb mértékben az árutermelésre irányította. Ez természetesen jelentősen növelte jövedelmüket is. Bár a tagok létszámában nem mutatkozott emelkedés, s a terület növekedése sem volt jelentős, tsz-eink gazdálkodása az 1957—58. években megszilárdult. Termelőszövetkezeteink területe 1959-ben az alábbi művelési ágak szerint oszlott meg: 222
