Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia 1. (Kiskunhalas, 1965)
II. RÉSZ - 12. Nagy Czirok László - Vorák József: Nagyjaink
Halála nagy vesztesége volt a halasi iskolának, de még nagyobb a magyar tudományos világnak. Barátai és tisztelői a halasi öregtemetőben hatalmas márvány emlékművet állíttattak sírja fölé. Bartek Lajos Esztergomban született 1867-ben. A Kegyes Tanítórend tagjaként szerzett tanári oklevelet. 1882-től 1898-ig Vácott és Kecskeméten tanított, majd a rendből kilépve halasi tanár lett. Földrajzot és természetrajzot tanított. Rendezte és saját gyűjteményével kiegészítette a gimnázium természetrajzi szertárát. Sok írása jelent meg a helyi lapokban és a Természettudományi Közlönyben. Jelesebb munkái: A természet az ember szolgálatában (1887), Esztergom és vidéke (1889). Szuggesztív erővel tanított. Elbűvölő hatású előadásairól a még élő tanítványai ma is tisztelettel emlékeznek meg. A Közoktatásügyi Minisztérium,, mint elismert szaktekintélyt, őt bízta meg szaktárgyai középiskolai tantervének kidolgozásával. 1917-ben, 60 éves korában, egy gólya kitömése közben vérmérgezést kapott. Bernáth Lajos 1869-ben született Dömsödön, egyszerű polgári családból. Középiskoláit Kunszentmiklóson és Kiskunhalason végezte. Papi pályára készült, de tanár lett. Kisújszálláson, Kunszentmiklóson, Nagykátán tanította a latin nyelvet. 1917- ben a kiskunhalasi gimnázium tanára lett. Első nagyobb munkája a „Protestáns iskoladrámák” című értekezése. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1899.) Ugyancsak e tárgykörről írt a Protestáns Szemlében 1901-ben és 1902-ben ,,A protestáns iskoladrámákróV’ címen. Számos költemény, továbbá egyházi és világi tárgyú dolgozat maradt fenn utána. Az 1919. évi proletárdiktatúra idején lelkes tevékenységet fejtett ki a munkásság oldalán. A halasi szociáldemokrata párt vezérszónoka, eszmei irányítója volt, s tevékenyen részt vett a halasi direktórium szellemi irányításában is. A Halasi Vörös Újságban ódával köszöntötte a Tanácsköztársaságot. 1945-ben hunyt el. Toóth Károly dr. Kiskunhalason született, s itt végezte középiskoláit is. Sub auspiciis regis avatták a jogtudományok doktorává Budapesten. Külföldi tanulmányútjai után bírói szolgálatba lépett, majd 1905-ben a debreceni jogakadémia perjogi tanszékén rendes tanár lett. 1912-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert, 1913-ban pedig a kolozsvári egyetemen a perjog nyilvános rendes tanárává lett. 1921 és 1922-ben a Szegedre települt kolozsvári egyetem jogtudományi karának dékánja, 1926 és 1927-ben pedig az egyetem rector magnificusa. 367
