Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia 1. (Kiskunhalas, 1965)

II. RÉSZ - 9. Vorák József: A halasi szegény nép zendülése a Tanács ellen 1766-ban

A tanács mentvén magát ugyan vice-kapitány úr levelével, miképen elsőbben nem a Tanács, hanem districtualis kapitány uram írta meg ezen zendülést, és ugyanazon levélre ösztönöztettünk, hogy bővebben informátiótss adnánk arról, miképen történt a népnek támadása? — kivolt annak indítója és auctora? — úgy districtualis kapitány uram elmenetele után a nép minémű harmóniában légyen? Kétszer-háromszor is elolvastuk előttök tekintetes úr leveleit, mindazon­által mégis hitelt a tanácsnak nem adtak: sőt szóbeszéd közben ilyen szót is ejtet- 1 tek t. i.: Szilágyi István így szállott: ,Azt mondta minékünk kapitány Herpai uram " hogy ezen dolgot Szent Mihály napig hálaszszuk el, mivel most dolog ideje '• 'jvágyon hozzá nem láthatunk és mi ehhez tartván magunkat nem kívántuk vádolni • ‘ ' \ a nemes tanácsot : ‘Kovács Mátyás János pedig: ,,Megcsalt hát bennünket Kapitány uram.“ ÍJ evezett Szilágyi István még ezeket is mondotta: ,, No meglássa kentek nemes & tanács, hogy kentek megrontja ezt a várost, kentek közül hárman négyen el J silyesztík ezt a várost, de még ezért ketten vagy hárman vasat is penget kentek, legelső pedig kend lesz Taxoni István uram!” — ismét: „Még olyan ember ” ' előtt, mint a nótárius ki nem állok a törésbül.“ — ismét: „Hogy én valakiért gyalázatot vallják, életem fogytáig el nem állok” — ismét: ,,Nem tartom kendet Taxoni nótárius uram emberséges embernek ha tovább nótárius lészen kegyel­med — ismét van híre, hogy azt is mondta volna a népnek: ,,Szolgáltam már két vagy három esztendőben a városházánál, első esztendőben ugyan nem tanul­hattam semmit, de tavaly esztendőben második bíró lévén megvizsgáltam alat- tomban a lajstromokat, azokbul kitanultam a tanácsnak minden ravaszságát — Tanú erre László Mihály úr. A gravameneket melyeket bé adtak első alkalmatossággal, idest die 20-a July 1766, most ismét idest 3-a presentis repetálták9* oly véggel, hogy még azokhoz több gravameneket adnak, ki is adtuk in paribus,93 94 95 és azzal Jósa Nagy András uram házához mentek, ott tartottak conventiculumot, onnan küldözték a város­házához öt vagy hat ízben is Jósa Nagy Pétert és Berki Jánost, kérvén és untat­ván bíró uramat mindenkor, hogy a város kocsiját és úti költséget is bíró uram számokra adná, hogy tek. consciliárius főkapitány úrhoz expeditiót tehessenek. —- Bíró uram előadván okait miképen most legszükségesebb volna a város alkal­matossága, mivel tek. deputátió fog megjelenni, e mellett quártélyos katonáinknak commendáns kapitánya is itt van, számokra s promotiojukra96 97 kell tartani, de ezekre mindenkor azt vetették elő, hogy: elébb való a város, ha a tanács elmehet a város kocsiján és költségén, miért nem mehetne a nép is? — Taxoni István nótárius mondotta nékiek: ,,Én adhatnék kegyelmeteknek tanácsot, melyet ha bé venne, még ezen lárma szépen lecsendesedne és semmi nem lenne belőle, t. i.: a tek. deputátió előtt valaminemű panasza van kegyelmeteknek a nótáriussá ellen, adja fel in privato,91 nem gondolok véle sőt akarom hadd tudhassam kinek mi panasza ellenem. Ami pedig a közönséges békességet illeti tanácsolnám, hogy kegyelmetek mindnyájan alázza meg magát, kövesse meg elsőbben is a tek. 93 felvilágosítást 94 megismételték 95 másolatban 9R rendelkezésükre 97 személyesen 292

Next

/
Thumbnails
Contents