Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia 1. (Kiskunhalas, 1965)
I. RÉSZ - 6. Dr. Láng Mátyás - Vorák József: A munkásmozgalom története
sággal összeegyeztethető minden eszközt: a sajtót, gyűléseket stb., a vélemény szabad nyilvánítását akadályozó sajtótörvény, az egyesülési és gyülekezési jogot korlátozó törvények és rendeletek ellen pedig tiltakozni fog. 3. Erkölcsi megvetéssel fogja súlytani mindazokat, kik az emberiséget a veleszületett jogától ravaszsággal való törvényes erőszakkal megfosztják, annak gyakorlásában akadályozzák, mint boldogságának egyik legfontosabb eszközének használatában. 4. A mai gazdasági rendszer megváltoztatásánál a szabadságot, a vagyon-munka- egyenlőséget biztosító uralomnélküliségre fog törekedni a munkásszövetség létesítésével. 5. A népnevelés érdekében okvetlenül szükséges, kötelező, ingyenes, vallásfelekezet nélkül való oktatás megvalósítására törekszik, úgy az elemi, mint a magasabb iskolákban. 6. Az állandó hadsereg leszerelését és helyébe általános népfelfegyverkezés behozatalát törekszik elősegíteni. 7. Az államot, mint minden rossznak kútforrását tekinti és azért törekszik, hogy mint ilyennek a nép a költségadást és az emberanyag szolgáltatását minél előbb tagadja meg, hogy a törvényes formába öntött és a rend nevében történő erőszak is megszűnjön. 8. A független szocialista párt minden nép kijátszása, kifosztása, félrevezetése és szabadsága ellen intézett merényletek ellen erélyesen fog harcolni mindenütt és úgy, ahogy legcélravezetőbbnek véli. Fenti elvi nyilatkozatot a kongresszus, minthogy a küldöttek — beleértve a nemzetiségieket is —, hasonló szellemben szólaltak fel, egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak elfogadta az új párt elnevezéseként a Független Szocialista Párt megjelölést. A nyilatkozatból kitűnik, hogy a századvégi Magyarország legbaloldalibb, legradikálisabb, forradalmi követeléseket nyíltan programként kitűző pártja a földmunkások Független Szocialista Pártja volt, amely a Szociáldemokrata Párt opportunista politikájával szemben felismerte a szegényparasztság alapvető követeléseit, de a munkás-paraszt szövetség megértéséig nem juthatott el. Nézeteiben, követeléseiben számos utópisztikus és anarchikus vonás fedezhető fel. Hogy a mozgalomban résztvevő agrárproletárok nem voltak tisztában a tudományos szocializmussal, az osztályharc következetes megvívásának módozataival, annak elsősorban is éppen az a Szociáldemokrata Párt volt az oka, mely közömbösnek mutatkozott az agrárproletárok elviselhetetlen helyzetével, ebből fakadó radikalizmusával szemben. A Független Szocialista Párt célkitűzéseihez csatlakoztak a halasi agrár- szocialisták is. A párt radikalizmusa lett ösztönzője a nemsokkal a ceglédi kongresszus után lejátszódó halasi eseményeknek is. Halasi aratósztrájkok Az 1897-ben végbement aratósztrájk mozgalmak szervezői elsősorban is a Független Szocialista Párthoz csatlakozott agrárproletár vezetők voltak. Ezt állítja az államrendőrség 1897. évi jelentése is, mely 525—531. oldalain foglalkozik a Halas és környéki sztrájkmozgalmakkal: Elsősorban is a Várkonyi féle 174
