Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - A kereskedelem története

79

azonban a görögök nem vették fel, sőt kereken kijelentette János görög, hogy a házát nem engedi, felmegy a legfelsőbb fórumig.

A görögök elleni eljárást valószínűleg'katonai szempontból indították, ezek ugyanis árúért folyton utaztak a Török birodalom kereskedő városaiba, s kémkedésre nagyon alkalmasak voltak. Az a körülmény, hogy csak törökországi árút hozhattak forgalomba, szintén a görög kereskedők üzletkörének a folytonos csorbítására vezetett. Amíg nem volt más kereskedő a városban, kereskedhettek bármivel, de már 1769-ben Pauer István, ma jd Szalay András vasárúsok bevétetvén a lakosok sorába, a görögöket a vaskereskedéstől azonnal eltiltották.

1771. július 5-én a halasi boltos görögök: Halács Tamás és István, Rusa János, György, Demeter, Beszédes János és Thodor, a kik királyi parancs szerint ingatlant nem bírhatnak, s csak Törökországból jött portékával kereskedhetnek, mégis házuk van és minden más üzlettel foglalkoznak, most ettől eltiltattak, és házaik becsárának felvételére szoríttattak másodfokú határozattal is, de ismét apelláltak.

1777. őszén úgy a boltos görögök, mint Czéberer György vaskereskedő panaszt tettek a városi tanács előtt Mózes óbudai zsidó ellen, hogy bérelt házat tart és kereskedéssel foglalkozik. — A városi tanács határozatában rámutatott arra, hogy Herschl Jákob óbudai zsidónak a királynő 1774. november 18-án vásári kereskedési engedélyt adott, tehát el nem tiltható, bérelt házat tartania azonban tilos. — A zsidó házigazdája, Kovács György azonban sajátjának vallotta az árút s a vasat is, s így panaszosok eredményt nem értek el.

1782-ben a kecskeméti kereskedők kérésére igazolta a tanács, hogy az itteni görögkeleti kereskedők, négy család 18 lélekszámmal, a kecskeméti görög nem egyesült templomba járnak istenitiszteletre.

II. József császár türelmi rendelete 1782. március 10-én jött szóba a városi tanácsülésen, s beszámolt a kiküldött arról, hogy a jászberényi közgyűlésen a türelmi rendelet ellen Petess András jászkerületi kapitány szólalt fel, míg a protestánsok részéről lllésy István nagykunkerületi kapitány mondott a rendeletért köszönetét, sőt írásban a királyhoz felterjesztendő köszönő levelet adott be, de a főkapitány kijelentette, hogy azt fel nem terjesztheti, de a protestánsok köszönetét jegyzőkönyvbe vétette.

A türelmi rendelet folytán, főként azonban a gyapjúárak nagyfokú emelkedése miatt Osztrák és Morva országokból elárasztották a vidéket a zsidó kereskedők. — Az 1735—38. évek közötti zsidó összeírás szerint a Jászkunkeriiletben még egy zsidó sem volt, Pest Pilis Solt megyében is csak 122 család 560 lélekkel, legtöbben voltak Pozsony és Sopron megyékben, ahova Ausztriából és Morvaországból költöztek be.