Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - Halasi írok és munkáik
116 VARGA ERZSÉBET tanítónő, született Karcagon, 1906-ban, |S 1930—34 között a halasi Fehértó pusztán tanított, j | t —• Szakcikke jelent meg a Kehrer—Krehnyay: Pedagógiai gze- ( mináriumök III. kötetében:, 1932, A rádió címen. VARü SZABÓ ISTVÁN Kiskun-Ha'as város e’.ső polgármestere, aki © tisztét közel harminc éven,1 'át viselt© közmegelégedésre, 1906 szeptember 26-án tért örök nyugalomra 79 éves korában. Pozsonyiban végezte la jogot, s hadbírói pályára lépett, a tiszti rangot (aligt- hogy megkapta, kitört 1848-ban a szabadságharc s annak kezdetén a honvédséghez lépett át s rövid idő alatt századossá Jépfett elő. 1849 elején a 38. honvéd zászlóalj kapitánya volt az arait táborban, augusztus 7-én Kosssuth Lajos futárként küldte Erdélybe Bem tábornokhoz, azzal a paranccsal, hogy Bem seregével! vonuljon Temesvár alá s vegye át a főparancsnokságot. A fegyver- letétel után besorozták közlegénynek egy olaszországi ezredhez, s magas váltságdíj ellenében, szabadságolták. 1852-től kezdve Kiskun- Hala s városánál viselt különféle tisztséget, mielőtt a város polgár- mestere lett. Orsai Vilmois főbíró társaságában mint főjegyző kiadta: 1 1 . — Hivatalos jelentés Kis-Kun,-H,alas város közigazgatásáról, stb. 1865. évben:. Szeged, 1866. Folio 20 1. , j VANYI TERÉZ tanítónő, született Nagykőrösön, 1902 óta |tanf№ Kiskun-Halason. — Szakcikke jelent meg Kehrer—Krehnyay: Pedagógiai Szemináriumok első kötetében^ 1930-ban »Szomszédok« címen. ZAMBó AURÉL lapszerkesztő, született 1886-ban Kiskunhalason^ Temesvárott volt községi bíró. Budapesten szerkesztette a Véindáá- kok Lapja cimü lapot 1930-tól kezdve, később a Magyar Értelmiség felelős szerkesztője lett. Szerkesztésében megje’ént: 1 1 ! — A kiskunhalasi ref. Szi'ády-reá’gimnáziiun öregdiák szövetségének Emlékkönyve. 1934. Kispest. ZAMBó JANOS 1854 óta, Halason 1872 óta tanár, meghalt 67 éves korában 1904 március 27-én. Munkája: — A magyar szók elnevezése tanodáinkban. (Tanáregylet Közlönye. III.) ZSENY JÓZSEF, Pest vármegye ny. főjegyzője1, született 1860 Bug. 12-én Kiskun-Halason, meghalt 1931 szeptember1 elsejéd Budapesten. A jogot eüvégezvéjn, közigazgatási pályára lépett. Ifjú kora, óta számos nemzeti irányú társa,dalim egyesü’et szervezője és elnöke volt. Az Országos Nemzeti Szövetség képviseletében 1902-ben, Amerikába vitte a kivándorolt magyaroknak nemzeti ajándékul a turulos nemzeti lobogót. Több magyaros táncot szerzett!, többek közt 1887-ben a, pestmegyei bálra a »Pestmegyei csárdást.« Élénk működést fejtett ki a Pusztaszeri Árpád Egyesület vezetése terén is. Az ő kezdeményezésére állították fel az amerikai magyarok, Washington szobrát Budapesten. Munkája: — Nemzeti Zászlónk Amerikában,. Budapest, 1903.
