Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - Halasi írok és munkáik

90

göt szenvedett, kiszabadu-ása után rövid ideig városi aljegyző, majd az algimnázium tanára és igazgatójaként működött. Élénk részt vett a városi és' politikai ügyebben,. az ö indítványára Létesült a halasi Kurucz sizobor, s| számos cikke jelent meg a he’yi lapokban. Nevezetesebb munkái:

— Nyílt szó Halas város h. h. lakosaihoz. »Több helvét hitvallásig lakos« aláírással. (Röpirat Szilády Áron lelkész és ors;z.-gyülési képviselő ellen.) Budapest, 1879. 8-r. 20 11.

— Variolák. (Röpirat Vári Szabó István po'gármester ellen.) 1889.

— A »Magyarok Isten®.« Megjelent folytatásokban a »KiiskunHalas Helyi Értesítője« 1906 évi 33. számától az 1907 évi 24. számáig terjed о eg, i

GABBAI IMRE ref .lelkész. Régi halasi család sarja, pizületetjC 1898 december 17-én Nagyvátyon. A középiskolát Kiskunhalason, Hajdúnánáson és Debrecenben végezte. Mint VIII. gimnázi|u|mi tanuló bevonult katonának a világháború alatt és a,z 1918 jurtiiujs 15-én kezdődött piavei, offenziva a'att fogságba esvén, 18 hónapig volt hadifogoly, Olaszországban. Kiszabadulása után Debrecenben végezte1 e’J a theológiát, s Makón, Nádiudvaron és Ráesett segád- [elkészkedett. 1926 óta Rádfalva ref .lelkésze1 és 1934 éta felsöba- ranyai ref. egyházmegyei, tanügyi el л ok. Kisebb munkái a »Református Igehirdető« és a »Pécsi Na,pló»-ban jelentek ipeg. önálló feladásban :

— Hü az aki elhívott. Beszédfüzet. Siklós, 1929. 16-r.

— Tilinkó a szélben. Költemények. Siklós, 1932.

— örök mezők aratásán. Egyházi, beszédek. Siklós, 1933. 8-r. GLUCK IGNÁC rőföskereskedő, született 1878 augusztus 13-án Kiskunhalason. Szülei az elemi, iskola elvégzése után szegénységük folytán nem taníttatták tovább', s a rőföskeresfcedésit tanulta ki, 1904—1912 között önálló üzlete1 volt Kiskunhalason, 1916 óta ugyanezen a pályán Budapesten működik. Üres óráiban, 15 éves kora óta, költeményeket, elbeszéléseket Írogatott. Nagyobb munkái:

— Az erdőőr lánya, népdráma 5 felvonásban, irta, 1898. (Kéziratban.)

— Szerelem és becsület, dráma 4 felvonásban, irta 1904-ben, előadta Miklósi Gábor színtársulata 1912 december 12-én Halason, 1913-ban Cegléden került színre. (Kéziratban).

— Bgy, vőlegény naplója. Szentes, 1914. ! ,

— Bosszúálló Isten, társadalmi dráma 4 felvonásban. Szentes, 1914. Előadta a Kispesti Színház 1917-ben.

— Vándorló lékek, dramo’ett 1 felvonásban. Kéziratban maradt. GÓZON GYULA ref. lelkész, a halasi Gózon-család tagja:

— Székfoglaló egyházi beszéd a kiüti-i ref. tempómban. Székesfehérvár, 1877. ,

GÓZON ISTVÁN ref. lelkész, a halasi Gózon-család őse:

— Oratio qua viri, et paitria optima meriti Dni Joannes Belezned de Belezna, generalis campi, mareschalii tocumtenentis etc. funeri parentavit Pi-isii, anno 1745. Budae, 1758. 4-r. 27 I.

GÓZON ISTVÁN (1821—1912), kiskunhalasi gazdálkodó többféle ifjúkori próbálkozás után 1872-től kezdve az Iparsző'őik felső végén levő 52 holdas homokbirtokán gazdálkodott, szőlő- és gyümölcs-