Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - Halasi írok és munkáik

85

1914, 8-г. 216. I., ^melyet a dunamel'éki ref. egyházkerület pályiadijjal jutalmazott s a [kerület középiskoláiban kötelezői tankönyvül 'rendelt. i j I

— Dr. Dobó Menyhért 1835—1914. 'Életrajz, megjelent Bi halasit főgimnázium 1913—14. évi értesjtőjében.

BERGENDY SZILVESZTER, született 1876. november 20-án a pozsany-megyei Vágkirá'yfán, ahol a sz ab ómester séget kitanulta, közben verseiket és po’-itikajj cikkeket irt a Magyar Néplapba, 1900-ban »Uj Világ« címmel havi folyóiratot adott ki másfél évig. 1902-ben Kispestre költözött, szabó- és fűszer üzlete volt, megindította a Szabók Lapját, majd kiadván verses kötetét, Rákosi Jenő s 0z írói körök figyelmessé lettek iránta s támogatásukkal dijnok lett a kispesti városházán, a polgári iskoláit magánúton elvégezte s közben cikkeket, tárcákat irt a Budapesti Hírlapba s más lappokba. A világháború után a kérész t ény sző ciálista szervezetben titkári állást vállalt. A kommun bukása után 1921-ben a Salgó|- tarjáni Közlöny-t szerkesztette, melyet [még ez évbén Nemzete Munkás cimen országos lappá fejlesztett. A korona romlása miatti lapját megszüntetvén, a halasi Pirtó pusztán 1922-ben földbirtokot vásárolt s ott gazdálkodik, s szerkeszti, a Szegeden és Kiskunhalason megjelenő »Gyümölcskultúra« cimü lapot, s vezércikkírója, a Szegedi Uj Nemzedéki c. napilapnak. Munkái:

— Mámordalok. Lyrai költemények. \ , ■ , i , i í

— Sorsüldözö'tt. Regény. 1914. ; ; , 1 j

— Életmentő tapasztalatok. 1914. . | , , ; j

— Keresztény forradalom'. Röpirat. 1919.

— Ellensége volt-e a Habsburg-család Magyarországnak? Budaipest, 1927. 12-r. 152 1.

— Mit legérdemesebb, termelni a kertgazdaságban ?

— A faültetés művészete. > j > ■

— A gyümölcsfagondozás művészete. 16-r., 32 1.

BERNATH LAJOS tanár, szü'etett 1869 augusztus 23-án Dömsödön. Középiskoláit Kunszentmiklöson és Kiskunhalason végezte, papi pályára lépett, de félév múlva átment a tanárira. 1892—1919. között Kisújszállás, Kunszentmiklós, Nagykáta és Kiskunhalas gimnáziumaiban tanárkodéit, 1920 óta nyugalomban van, 1934-ben Dunai- harasztio lakik. Első müve a Borsszem Jankóban 1887-ben jelent meg. Munkái: j > > |"

— Protestáns iskoladrámáik. (Irodalomtörténeti, közlemények 1899.)

— A protestáns iskoladrámákról. (Prot. Szemle 1901—1902 és

; külön ÍS.) j I

— Magyar népmesék a XVIII. században. (Efhnographia 1902.)

— Protestáns iskoladrámák. (Régi magyar könyvtár 1903.)

— Huszonnégy esztendő. I. k. Kisebb költeményeik és Árgirius királyfi. Kiskunhalas, 1910 és 1911.

— Huszonnégy esztendő.. II. ki Költemények közbeszédben jé|s , Vidéki levelek. Kiskunhalas, 1911. Ez a két kötet népies kiadásban is megjelent 4 kötetben. Kiskunhalas, 1911.

— Falusi disznótor. Verses leírás, közötte a Halasi Független Hírlap 1917—18. és (pl Fe'sőbácska Naptára 1923. évi folyafnai.

— Kürt jelek a magyar éjszakábain. Vallásos költemények. Dömsödi

6-