Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A községi, később állami elemi és egyéb iskolák

63

Ezidőszerint még ideiglenes helyiségekben van az iskola elhelyezve.

Állami önálló gazdasági népiskola 1913-ban keletkezett, 1930-ban 254 tanulót írtak be, akiket három tanteremben öt tainitó oktatott.

A mezőgazdasági iskola felállítását már 1857-ben sürgette a es. kir. jászkim főkapitány és 1858-ban a közbirtokosság 38 hold területet, az u. n. Bükkönyöst alapítványul adta a ref. gimnázium részére, hogy azzal egybekötve gazdasági tanszék állíttassák fel. Ugyanerre a célra Péter Zsigmond volt cs. kir. járási kapitány is adományozott tízezer forintot. A gazdasági tanszéket meg is szervezték és 1863-ban a városi mintakertet is bérbevették erre a célra. A tanszék azonban rövidesen megszűnt.

1887, 1898. és 1904. években szó volt gazdasági, vincellér vagy földműves iskola létesítéséről s a vármegye isi érdeklődött az alapítványok sorsa felől.

Községi iparos és kereskedőtanonc iskola. 1854-ben elrendelte a kormány az inasiskolák felállítását a vasárnapi (ismétlő) iskolák szervezésével együtt, s ezek az iskolák működtek is. Rendes mederbe azonban csak az 1884. évi ipartörvény terelte az iparoktatást s Kiskun-Halason 1887« ben nyílt meg a tanonc iskola. 1888-ban két osztályban 89 tanulója volt, 1930-ban pedig tizennégy tanító és hat vallás- tanitó 386 tanoncot oktatott.

Óvoda 1862. év óta van városunkban. Az első óvodát a Halasi Jótékony Nőegylet alapította és tartja fenn városi segéllyel. 1930-ban két tanteremben 227 növendéke volt két óvónő működése alatt. — A másik óvódat a régi

gőzmalom telkén a város állította fel 1894-ben a felső városban. 1930-ban 125 növendéke volt, két óvónő felügyelete alatt. i ,

I