Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

Miért kerekedhettek fel, s indultak új hazát keresni a baranyaiak, miért cserélték el a jó baranyai földet a halasi homokkal, amikor ebben az időben háborús veszélyek nem fenyegették őket ? — és török uralom alatt lévén ott is, — vallási üldözés se indíthatta őket a költözködésre, hiszen a török, egykorú adatok alapján, a reformátusokat előnyben részesítette a katholikusokkal szemben.

Ha mindezeket figyelembe vesszük más okát nem találjuk a kivándorlásnak, minthogy régi helyükön török tímár-birtokokon éltek és a spáhik túlságba menő zsarolása késztette őket a vándorlásra, Halas pedig a császári birtokok közé tartozván, kedvezőbb adózási viszonyok közé jutottak. — Megtelepedésükhöz a szegedi véli, a fentebb hivatkozott okmány szerint, készséggel hozzájárult, különben is a török idő alatt ha valaki három évig egy bizonyos földet nem használt, azt más szánhatta meg és annak mint jobbágy, birtokosává lett.

Ez volt az oka, hogy Halas elhagyott volta alatt Karapályt Vörös Sebestyén megszállván, évtizedekig tartó peres kellemetlenségei voltak miatta Halas városának.

A halasi régi lakosok baranyai származását bizonyítja az 1699. évi összeírás is,*) amely szerint az akkor összeírt 93 gazda háromnegyed része vallotta magát baranyainak.

A beköltözés Baranya és Somogy megyéknek a Dráva menti részéről, főként az u. n. Ormányságból történt. Számos halasi család neve viseli, vagy viselte ugyanis e vidék községeinek a nevét úgymint:

Baranya megyéből: Bisse, Baksa, Cunn, Daróc, Gyűd, Harsány, Harkány, Karancs, Kopács, Kern se, Kövesd, Kőlked, Kémes, Korpád, Lak, Marócsa, Olaszi, Sepse, Vörösmart, Vasas, Vajszló, Viszló, Varjas.

Somogy megyéből: Bolhás, Darány, Hetes, dákó, Kiskopárd, Kálmáncsa, Komlósd, Lábod, Mike, Őrei, Selye, Taszár, Visnye, Zádor.

Tolna megyéből: Mucsi, Decs, Mórágy.

Zala megyéből: Csapi, Csatár, Ságod, stb.

Valószínű, hogy az Ormányságból1) hozott emlék az a Gyárfás által a Századok 1868. évi folyamában ismertetett régi pecsétnyomó, amely a halasi ref. gondnoknál őriztetett.

*) Nagy Szeder István : Adatok Kiskun-Halas város történetéhez. I. 40—52 /_ *) Ormányság a Pallas Lexikona szerint török eredetű szó, erdőséget jelent, Az Ormányság népe magyar török szláv keverék. Nyelvük a mátravidéki palócokéval és a székelyekkel rokon,

12