Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt
— 8l — tatár hordát hozott magával amely, a még rnegmaradthelységeketis elhamvasztván, a lakosságot kardélre hányta, vagy szolgaságba hurcolta. Kevesen menekültek meg e vad csorda elől, a mocsarak ingová- nyaiban húzván meg magukat. A féktelen tatárságot János Zsig- mond Debrecen vidékén megvervén, kilencvenezer foglyot és rengeteg zsákmányt vett el tőlük. Ezen hadjárat alatt Halas városa is elpusztult, amely pusztulásról, egy a város ellen folyt birtokperben Pest vármegyén 1658. okt. 21 én felvett tanúvallomás is becsatoltatván, bizonyos adatok maradtak fenn. Tornai Mihály magvaszakadtával ugyanis Paui Hamar István kapta kir. adományként 1673-ban Kistelek, Eresztő, Karapái, Fehértó, Füzes, Balota és Reketye puszták egy harmadrészét, a másik két harmad az Agárdi András és Cseh Mihály örökösei kezén maradt. — A török kiűzése után e pusztákat elvette a nádor a birtokosoktól és a Kunsághoz csatolta. — Később a jogállapotok rendeződvén, Hamar István szegény sorsra jutott unokái átruház ták e pusztákra vonatkozó jogaikat, — miután ők szegénységük miatt nem voltak képesek igazukat per útján érvényesíteni, - bakony- herendi Nemes Péter és Nemes Zsigmondra, akik 1799 ben a puszták miatt pert indítottak Halas városa ellen. Ebben a perben bemutatta Halas a Pestvármegye által 1658. október 21-én felvett tanúvallatási jegyzőkönyvet, amelyet Bük László kérésére vettek fel a megye kiküldöttei Fejérföld, Karapái Reketye és Eresztő pusztarészek felöl. A harmadik tanú, a Foktőn lakozó circa 101 éves Tárnák Bálint hiti után azt vallja: „Hogy mikoron Halas városa az tatár miatt elpusztult, akkor máj \Z esztendős volt, Halas városának minden veszedelmét jól tudja és ő pedig Karapálynak sem falu helyét, sem határját nem tudja, se nem hallotta, hmem mindétig az halasiak egyenlőül bírták. Sőt pedig azt tudja urának lenni az ki Halas ura volt. De én Fejérföld, Eresztő fe öl semmit se tudok mondani.“ Egybevetve a vallomást a tatár pusztítás évével, megállapíthatjuk, hogy a tanú három évvel fiatalabb volt, mint ahogy vallotta, mivel a tatárok dúlása 1566-ban történt, s akkor pusztult el Halas városa is, sok más alföldi községgel együtt, Három évig maradt pusztán a város területe. Szokoli Musz- tafa budai pasa (1566—1578.) engedélye és parancsa folytán 1569 ben szállták meg újból a várost, mint azt meski Myskei György kis 2, telefon- - r ICA /1.U,
