Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - A kereskedelem története
engedte a tanács szabadon, de a pénzt sohasem kapták meg.1 A halasi görögök a város boltjait bérelték, mert a bolti kereskedést a város monopóliumként kezelte, mint a hús- és bormérést, sa ját házában a háztulajdonos sem nyithatott boltot sokáig. A házaló zsidók elszaporodása folytán, azok némelyike magánházaknál kamrát bérelt árukészlete számára, s noha szigorúan tiltották a Jászkun kerületek a zsidók bentlakását, a tanács elnézése folytán engedély nélkül bár, de tényleg betelepedtek a városba, s a görögöknek éles versenyt okozván, 1766-ban azok felmondták a városnak az üzlethelyiségek bérletét, s Háréman János, Tódor és György görögök csak az alanti követeléseik elfogadása esetén voltak hajlandók a város által kért 310 írt bérösszeget a négy nagy és két kis boltért megadni: 1. A város János görög I. boltjáért 100 rfrtot, a kisebb boltjáért 20 rfrtot, Tódor II. boltjáért és kisboltjáért ugyanannyit, György III. közép boltjáért 70 forintot kért, a IV. bolt üresen állván. Ezt a bérösszeget nem vállalták a görögök, mivel ők Görögországban voltak, mikor a város társaikkal és legényeikkel egyezkedett, ők tehát csak a régi 200 rftot hajlandók megadni. 2. Megadják a 310 rfrtot, ha hármójuk részére a város házat épít. 3. Ha a bérleti szerződést tíz-húsz évre hajlandó a város megkötni. 4. Ha a zsidókat és a tótokat a házalástól eltiltja a város. Ezen feltételek mellett megadják a város által marhakereskedésért minden görögtől kért 2 font kávét és 3 font cukrot is. A görögök feltételeit a város nem fogadván el, mivel magyar kalmárokat nem kaptak, a négy boltozott és két régi boltot a régi alapon adta ki nekik további egy évre. A szerződő felek: Dimó János, Tódor János, Jánosi Tódor. Demeter Pál, aki két boltot is tartott, Rusa János és Görög János voltak. 1767-ben egy peres ügyben György, János és Tódor görögök arra hivatkoznak, hogy ők gyermekkoruktól a városban laknak, eleik pedig a múlt századtól fogva. A forgalom emelkedése folytán a piactérről kihelyezte a tanács az országos vásárokat a mai vásártérre és ott cédulaházat építettek az 1778. évben. Az 1769. augusztus 28-án kelt királyi rendelet folytán a görögök, mint török alattvalók semmiféle ingatlannal nem bírhattak, tehát vagyonukból ki kellett őket becsülni, még akkor is, ha jobbágyi hűségesküt tettek, s polgárjogot sem szerezhettek. Ezen királyi rendelet folytán János görög háza boltjával együtt 50, istállója 50, — Tamás kamarája 50, istállója 25, — György görög kamarája és istállója 80 rfrtra becsültetvén, az 1770. április 30-án felkínált 255 rfrt becsárat 7& i Oklevéltár 215.
