Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - Az ipar története
г i Nagy Gábor ál jóit Majosházáról a flilöpszállási céliből 1833, Bartek István 1836, — Gázon Dániel 1833, — Bartek Péter 1838. — Nagv Gábor veje, Pagét Péter 1860. stb. Az első vidéki mesterként Masa Istvánt Izsákról jegyezték be. Lakatosok voltak: András lakatos 1757-ben, üzletét 1768- ban Lakatos Andrásné és György Mihály vezette. — Samu István órás is 1763, — Tallér Ferenc 1767, — Bajári István, Szabó István óraigazító 1770, — Csathó János Debrecenben tanult, 1773-ban Veszprémben dolgozott. 1778-ban a veszprémi céh kérésére a szentszék által megítélt 45 irtot ha jtott be rajta a kerületi kapitány. — Ádám György 1790. — Kovács József 1793, — Nemesi Sámuel, Samu István, Kardos Pál 1797 — Az új céh előtt remekeltek: Vajger János 1822,— Révész György 1828, aki az 1846. évi kiállításon lakatjaival kitüntetést nyert, s az Iparegylet többször rendelt tőle utólag is 100—100 darabot eladásra, — Burkus Mihály 1832-ben remekelt elismeréssel, Nagy Imre 1835-ben. — Szerepeltek még: blokké Károly 1850, — Kolompár István itteni lakos fúrókészítő 1851-ben lakosítva, — Österreicher Lipót 1850-ben Kiskőrösről, juhos Péter 1852-ben Topolyáról költözött be. Szappanos iparban Schaeffer Imre remekelt először a céh előtt 1844-ben, Beck Ábrahám 1855. Tűzoltáshoz a vizipuska mellé három lakatos volt kijelölve, öt asztalos pedig fapuskát kapott gondozásra, s tűzesetnél kötelesek voltak megjelenni. Az 1797, 1815, 1858, és 1930. években az asztalos szakmában 1, 8. 8 és 40 önálló mester, a lakatos szakmában: 4, 9, 6 és 16 mester dolgozott. Ács- molnár- és kőműves-céh 1819-ben alakult meg önáL lóan, amikor a közös asztalos stb. céhből kiváltak az e szak- mákbeli mesterek. A céhláda és a céh iratai ismeretlen helyen lappangónak, vagy megsemmisültek s így csak a közigazgatási iratokban fennmaradt adatokból tudhatunk meg e céh felől valamit. Ácsmesterek voltak: Gáspár István, (Kiliti, Somogymc- gye) 1764-ben megvette néhai Koli István ács-szerszámjait. —, Hausknecht Domokos és Grósz Ferenc 1792-ben bajai ácsok itt laktak, — Balog Ádám és Berkes István faragók 1795. — Lehőcz István ács 1796. — Török Gáspár János (nyeregkészítő és faragó, esztergályos, ú. n. ezermester) és Csányi János faragó 1802, — Konvalinka Ferenc 1823. — Bíró Sándor 1828- 1852, — Bene (rezzents) József 1836, — Hunyadi József 1852, — Ricsányi Sándor 1864. — Molnár Sándor, Bankos Mihály, Kardos Ferenc 1870 körül. — Babó Sándor 1874-től. Molnárok, akik egvszersmint ácsok is voltak, különösen a száraz- és szélmalmok építésében: Anzló András 1787, —• Kévej András 1791, — Pinc Márton 1794, — Kószó Antal 1799, — Szárazmalma- volt 1797-ben a következő molnároknak: Kati Ferenc, Kati István, Török János, Lehőc István, Pinc I
