Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - Az ipar története
69 járói 1850-ben, Bnnkóczi Antal pedig 1851-ben lakosítva. — Finviller Mihály régen itt lakó német vargát 1857-ben vették fel a lakosok sorába. A lábbeli készítő .ipart 1797-ben 24 csizmadia 28 legény ^ nyel. 1815-ben 58 önálló csizmadia mester, 1858-ban 33 csizmadiamester, 1930-ban 58 cipész, 12 csizmadia és 14 papucsos folytatta. . Szűcsök 1753-ban a kecskeméti céh vidéki tagjai voltak. Ezt az ipart 1815. é,s 1858. években 17 önálló mester folytatta, 1930-ban már csak hat. Rég;i szücsmesterek voltak a céh első tagjain kívül: Szűcs István 1777, — Borsos Pál 1784, — Iliák György 1787, — Hro- nyecz Ferenc Kecclről 1793, — Péter Mihály, Tomó János 1796. — Paulovics György 1802, — Bankos Sándor és fia, Hob lós szűcs 1807, — Agóc.s Márton 1817, Szijjgyártók: 1779—1798 közt Kurka István, — Gyurics Pál 1803-ban jött Kecskemétről, —■ Szöllősi Mihály 1848— 1852. Szijjgyártó mester 1797-ben csak egy volt a városban egy segéddel, 1858-ban kettő, 1930-ban heten űzték ezt az ipart önállóan. Gombkötők voltak: Horányi István 1787, — Borbély István 1803, — Eaukóezi József 1846, — Bartek László 1850, — Jelenleg nincs. Kötélgyártók: Jerabek Pál legény 1780, — Fridrich János 1786, — Katzendorfer Imre 1790, — Fried János 1791, aki az inasát Szegeden 'szerződtette be a céh előtt, — Herczeg György 1794. Kurzendorfer Lőrinc 1802, — Martinyi József 1849, — Katzendorfer Antal 1849, de 1852-ben Majsára költözött. Ebben az iparágban régente 2—3 önálló mester dolgozott; 1930-ban négy. Kovács-, bognár- és nverqes-céh. A mezőgazdasággal foglalkozó lakosságnak elsősorban kovácsra és bognárra lévén szüksége, e két iparágat házhelyadományozással igyekezett a város meghonosítani; sőt a két első bognárt négy évig lakóházzal és műhellyel is ellátta. 1784-ben a szekereket vasas kerékre, vagy fakó kerékre készítették még. 1747-ben az itt lakó néhány kovács két frt ipardíjat fizetett a városnak. A kovácsok 1774-ben még a saját maguk égette faszénnel dolgoztak. A céh keletkezésének ideje ismeretlen, 1796-ban megvolt. 1804-ben Szűri Sándor lett a céhbiztos, Bornemissza János és Tóth Abonyi, Ferenc kérésére. .— 1805-ben ez a céh is, xij szabadalomlevelet kapott. Kovácsok voltak: Kólya István 1745, — Barna György 17b9. házhelyet is kapott, r— Supper János 1775, — Bornemissza János 1779, — Janka János 1777, aki kölcsönt is kapott. — Bornemissza László 178?, — Sztrecskó György 1792, — Miskolczi Józsefet 1796-ban rabság után a céh akarata ellen, a tanács parancsára vették fel a céhbe, — 1797-ben szerepeltek még: ifj. Szuper János, Farkas István, R. Tóth Já-
