Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - Az ipar története
6 г adta a céh a királyi ártikulu sokat, — Bukli Pál 1851-ben lar kosítva, — Füves Imre 1862-ben elköltözött Kecskemétre, 1883-ban a takács céhládát és iratait beadta a gimnázium régiségtárába, közötte a takács céhbeli ifjú társaság ártikulu- sail 1781-rőb a céh privilégiumát j. Ferenctől 1817-ről, három pecsétnyomót 1780. felirattal. Szabó-, csizmadia-, sziics-. szijpyártó-céh később csatlakoztak hozzá a céh nevébe is felvett gombkötők. A céh tagjai 1753-ban a kecskeméti céhek mesterei voltak. — 1779. végén alakult meg a céh, de a királyi szabadalomlevelet csak 1781. február 16-án kapták kézhez.4 A céh alakulásakor Sárosi Ferenc lett a céhmester, a kir. szabadalomlevél 293.50 rfrtba került, az előzetes költségekre minden céhváltó mester 7 frt 43 krt fizetett be. s a további kiadásokra 200 rfrtot a janko- váci plébánostól kaptak kölcsön. 1780-ban Mózes Sándor volt a céhmester. ( ' Céhszerző mesterek voltak: Sárosi Ferenc szűcs- Német Ferenc szabó, Csorba Mihály csizmadia 1791-ben, céhmester lett 1797, Haranyi István szűcs, Szűcs István csizmadia, Gál József szabó, Losonczi Sámuel, Hegedűs János, Dénesi György szabó 1779. Beléptek a céhbe: Szokonya Mihály csizmadia 1775—97, Csicsvai András, Adámovics András, Mihálovics Gábor szűcs 1762, Móses János, Kun Mihály, Musa András csizmadia, Kardos Pál, Ladányi István csizmadia 1762—1797. Bertek Pál szabó 1765. Kurka István szijjgyártó 1779—98, Katona Mihály, Vásárhelyi Mihály csizmadia 1773, kecskeméti származású, 6 év óta itt lakó, Csicsvainé öccsét vette el 1779-ben, Szombati János, Kozma György, Martini Sámuel csizmadia, Piákosi József szabó, Sajtos János szabó, Száki Márton szabó 1754. Száki József, Modok István szabó, Bábud Mihály, Szij- jártó János, Kálmántsi Mihály csizmadia 1770—97, Helebrand János. A szabók 1774-ben panaszt tettek a tótok és a kontárok ellen. 1779. szeptember 19-én Dentsi György szabólegény tett a városi tanács előtt panaszt, hogy őt a félállított céh nem vette fel tagjai közé, október 10-én pedig Kovács Pál csizmadia legénynek megengedte a tanács az itt lakást, mivel a mesteremberre szükség van. mesterségének folytatására nézve utasította, hogy a céhbelieknél jelentse magát. 1780. február 23-án a tanács az eddigi céhbiztos Neél András aljegyző helyett Kocsi Mihály tanácsnokot rendelte a céh fölé. — 1786- ban „öt professióból álló nemes céh“ néven említi egy írat a céhet, tehát már akkor a gombkötő rokonszakma csatlakozott hozzá. — 1784-ben Musa András csizmadiát bepanaszolta a céh a tanács előtt, hogy a céhből kiakar válni és mint kontár szándékozik tovább dolgozni. A tanács a céhben 4 1779-ben a halasi csizmadia céh ifjú társasága is fennállott. (Halasi Újság 1920.) Lásd még: Oblevéltár 216. sz.
