Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - A tanyavilág története
A tanijavifág történetié. A redemtió utáni időkben a város határterületéhez képest csekély számú lakosság szántás alá a közeli földeket használta, tanyák építésére tehát szükség nem volt. Még az 1786—87. években is, amidőn József császár rendeletére a földmérést és a házak számozását véghez vitték, a városban talált 1039 ház és húsz szárazmalommal szemben a pusztákon csak 92 tanyaházat írtak össze, e számból is levonandó a bo- doglári és pirtói csárda, valamint a fehértói, balotai és kiserdői csőszházak, miután ezen öt épület a város közönségéé volt, s nem a gazdálkodás célját szolgálta. Az említett földmérés1 megmaradt iratai szerint 1786-ban osztatlan legelők voltak: az I. szakaszban a város körüli lúdlegelő. III. Simon-semlyéki marhajáró, IV. Pirtó pusztai marhajáró, Y. Kis-síkon ökörcsordajáró, YTI. Reketye Kistelek pusztai marha járó. Vili. Fehértón a felső-fehértói marha járó, X. Kis-síkon a nyomási marhajáró. XI. Balotán egy marhajáró, XTT. a szegedi és majsai utak közti Zsana és Tajó pusztákon a kerületek ménese és végül a XIY. szakaszt képezett Fel sőbodogl áron is egy marha járó volt. tehát egy ökörcsorda, egy ménes és hét barom járta a város külső határát. A közös használatra kihagyott legelők szélein voltak kiosztva a birtokosok szállás-, vagy kaszáló-kertjei. A földmérés alapján készült telekkönyv szerint minden szálláskertből ki volt hasítva 800 négyszögöl adómentes tanyaföld, ahol szabad ég alatt karámokban telelt jószág és pásztor egyaránt. Az öt városi épület levonása után fennmaradó s magánbirtokban volt 87 tanyaház is ezekben a szálláskertekben épült a határban szétszórtan, a módosabb gazdák pásztorainak kényelmére. mert a gazdák még akkor mind a városon laktak. Egyébként a tanyaházak nagyon kezdetleges éoítménvek lehettek, melyeknek jobb karba helyezése tárgyában 1782. évben a városi tanács bizottságot küldött ki. — Még az 1791—92. évekbeli tagosításkor is csak 10—20 forintra becsülték a gazdát cserélő 70 tanymház darabját. Ezen tagosítás után az összevont földeken való könnyebb és célszerűbb gazdálkodás céljából keletkeztek a tnlajdon- képeni tanyák, hogy ne kelljen mindent ki és befuvarozni a 10—18 km. távoli városba. — 1795-ben már 37 új tanyaépület volt a határban. 1811-ben újból osztottak földet a birtokos 1 Oklevéltár 218. i
