Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - Az álattenyésztés múltja

44 1747. június 13. Munkabérek: kaszás, baglyázó 25 dénár a gazda kenyerén, gyűjtő, kapás 15 dénár. 1762. december 18-án Félegyházáról Herpay Mihály ka­pitány elrendelte, hogy a Szent György-napi cselédek 12 írt büntetés alatt Ujesztendőre reducáltassanak, „ki pediglen a rendelt limitátióra és az Ujesztendőre béállni nem akarna és a Nemes Districtusból elmenni szándékozna, az olyatén sze­mélynek marhája elfoglaltassék, és szemeláttára levágattas- sék, ha pediglen harmadnap alatt valamelyik el nem sze­gődne, és gazdájához bé nem állana, azonnal megragadtas- sék, és helységről helységre egyenesen hozzám promoveál- tassék, én pediglen tüstént gyalogkatonának küldöm.“ 1762. évben 92 béres szolgált Kiskun-Halason, évi fize­tésük 2609 forintot tett ki, 1763-ban 102 béres 2825 forintot keresett, amely összegekbe: a természetbeni szolgáltatás is beszámíttatott, egy öltözet ruha 7 frt, egy harmadfű üsző 10 frt, tavalyi 7 frt. egy-két gazdánál vetés is tartozott a bér­hez, amely 1—2 frt, végül a marhateleltetés darabja 1 írtra értékeltetett. 1770. március 26. Szöllőkapás 9, a metsző 10 kr. nap­számot kap. 1772. november 1. A város csikósa 50 irtot, 3 mérő búzát, 1 pár csizmát, az első kocsis ugyanannyit, másik három ko­csis 32—42 frtot, 2—4 mérő búzát, 1—1 pár csizmát kapott egy évre. 1772. december 24-én megállapították a cselédbéreket: öregbéres 30 frt és 6 marhatartás, teleltetés, második béres 24 frt és 4 marhateleltetés, harmadik béres 15 frt készpénzt és 2 marhateleltetést kapott egy évre. Kapás bére 18 frt, lovász négy lónál 24 frt. — Kanász­nak. ki micsodás, legyen a fizetése. — Juhásznak egy hétre, ha két bojtárja van, 6, ha egy bojtárja van, 4 kenyér adas­sák, ehhez alkalmaztassanak a többi pásztorok, csikósok, gu­lyások kenyerei is. Ha e rendelkezést valaki megszegi, bünte­tés alá kerül. 1776. évben a Jászkun kerületek újból rendezni óhajt­ván a cselédbéreket, felhívta jelentés és javaslattételre az egyes községeket. Kiskun-Halas város tanácsa amidőn je­lenti az akkor érvényben volt szegődményeket, egyben javas­latot tett arra, hogy tisztán készpénzbeli bér állapíttassák meg: 1. Az első béres 14 frt készpénzt, egész ruhát, egy ne­gyedfű üszőt kap. Javasol a tanács 32 frt évi fizetést. A második béres 12 frt, egy ruha, egy negyedfű üsző, — javaslat 26 frt. A harmadik béres 10 frt, egy ruha, egy harmadfű üsző, — javaslat 20 frt. Negyedik béres 5 frt. egy ruha, egy tavalyi borjú, — ja­vaslat 20 frt. 2. Az első szolgáló bére, aki süt hetenként 40—50 ke-

Next

/
Thumbnails
Contents