Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Negyedik rész: Kiskun-Halas Város gazdaságtörténete - Az álattenyésztés múltja
37 Védekeztek azonban a beköltözni szándékozó és nagy jószágállománnyal rendelkező gazdák ellen is. Láttuk a redemtióról szóló fejezetben, hogy Kukutska István- Kötönvpuszta bérlőjét 1790—1794. között mily hosszú huza-vona után, és csak a m. kir. helytartótanács nyomása folytán vették be lakosnak, s akkor is 500 darab juh tartását akarták csak neki megengedni. Yarga Nagy András, aki Szánk pusztát birta bérben, 1793-ban nem kapott polgárjogot Kiskun-Halason, de 1799. október 14-én Pándi chirurgus, redemtus ingatlanait „az óriás haszon fejében“ Varga Nagy Istvánnak eladta és így lehetővé tette neki a kitiltás ellenére való bennmaradást. Kimondta a tanács, hogy ezért Pándi orvos több ingatlant nem Tehet. Pándi azonban ezzel nem törődött, — ugyanis 1799. elején a város megvonta tőle a fizetést, „mivel úgyis gazdag ember már és a Kunszéntiniklósról meghívott Баку József új orvosnak rokona“, — és Kiskun-Halasról elköltözött. — 1799. október 19-én Varga Nagy András, mivel Túróczy István veje lett, bevétetett lakosnak, de hasonnevű apja nem jöhet be. 1800. március 31. Mivel a múlt évi határozatot a juhászok nem tartják be. meghatározta a tanács, hogv a nyáj juhász nagy falkánál 100 juhot, 500-on aluli kis falkánáí 50 juhot, az első bojtár 20. a második 15 juhot tarthat. — A juhászok azonban erre a határozatra sem adtak semmit, ezért április 7-én vizsgálat folyt le ellenük. Puffadt Bor István 255 birkával tekereg Molnár Pál szállásán, Benke Mokher János 107, Karó Márton 252, Juhász Imre 128, Benke György 95 birkát tart, szolgálatban nincs egyik sem. Április 24-ig kötelesek elszegődni és birkáikat megapasztani, vagy kifognak csapatni. Vida Pál irredemtus 169. Koszorús István nyáj-juhász 194, Cifra Jánosnak a szabálynál 15-tel több, Nyalka Feró Andrásné irredemtus 347, Halász Darabos József irredemtus 50-el több birkát tart. Ezek szintén kötelesek a százon felüli mennyiséget eladni és minden felesleges juh után 8 garas büntetést fizetni az előbbiekkel együtt. 1801-ben elhatározta a tanács, hogy a juhászok szamáron ásót nem hordhatnak és gyalogkútat ásniok tilos. A Kiskunkerület községeiből úgy látszik, sok panasz érkezett a hármas kerület hatóságához, mert 1798. október 23-án a jászkunkerületi közgyűlés a kiskunsági pusztákon famii iás- tól künnlakók állapotáról egy tervezetet fogadott el, melyet véleményes jelentéstétel végett minden kiskun községnek kiadott. A halasi tanács 1799. február 2-án tette meg észrevételeit, a hármas kerület hatósága azonban csak 1802-ben adta ki a juhászok szabályozásáról szóló rendelkezését, amely szerint bárányokkal együtt a juhászoknak csak hatvan birka tartását engedi meg. A városi tanács június 13-án^i^(j^}^^m^^ ^Iptjt^kjhj^7 Cjj^ K l SK U N И A t S KÖZTÁRSaíaG-U. 2. ltLHCM: 260.
