Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - Halasi írok és munkáik

100

— A második évtized küszöbén. 1932. Budapest.

— Sursum corda. 1933. (Budapest).

— Az iskolámikivülil népművelés kulturjelen tőség©. 1934. (Bpiest).

— App-onyi és KHefoe-lsibairg. Két értekezés. Budapest. 1934.

— Uj Fiié tea. 1935. (Budapest).

agyagos! MOLNÁR ISTVÁN dr., született 1827-ben Loson czon, résztvett az 1848—49-es szabadságharcban miint honvéd orvos főhadnagy. 1852-ben szerezte meg az orvos tu dóri oklevelet, s a Rókus kórház alorvosa lett Pesten. 1852 év vágón hívta meg ,r város Kiskun-Halasra-, s itt a sebészi, majd a főorvosi tisztséget töltötte be 1887 március 18-án- történt elhunytéig. Szárnos (Cikke -jelent meg a tudományos folyóiratokban és más- lapokban, — Főbb munkái: ■ . i

— Az alföldi sziksótermelésről. (Magyar íerm.ész)©tvizsgálók munkálatai, XII.) (Külön is megjelent 1869.)

— Mihálovits Béla és Мо’п-ár István: Emlékirat a Kiskun megye

ügyében (13 1.) Budapest, év nélkül. ,

— Kis-Kun-Halas város helyrajza, természetrajzi s orvosi; t©kin- I tétben. (40 I.) Kecskemét, 1878.

— A spártai nevelés, 1883. Halasi Újság, 1883. 38. sz.

— Násznagyból lett vőlegény. 1887. (Ha-’asi Híradó, 1887 — 2 sz. MOLNÁR MARIA MALVINA szerzetes tanítónő, Kiskun-Halason.

Cikket irt Kehrer—Krehnya Pedagógiai Szemináriumok II. kötetébe,

— II. Lajos, a- mohácsi! vész címen, 1931-ben.

MURGACS KALMAN oki. jegyző-, zeneszerző 6 irredenta da’költő, született 1893-b-an Sepsisz©ntgyörgyön, kiskunhalasi, illetőségű, családból. Hasonnevű atyja nyugdíjba kerülvén, hazaköltöztek Kiskunhalasra s igy diákéveié már itt töltötte, ötödik gimnazista korában a karácsonyi diákbálon mutatta be a közönségnek első zenei: szerzeményét, melyhez a- szöveget Bajusz Mihály iskolatársa irta, aki akkor költőnek készült, végül keceli orvos lett. Boldizsárt Móric első zenekarai adta elő. A jegyzői tanfolyam elvégzése után évekig élt a felvidékien, zenei tehetsége azonban mindjobban a művészi pályára terelte s 1918 óta Budapesten tartózkodik, tagja a Jegyzők- Országos Arvaház Egyesülete vezetőségének és országos nevű zeneszerző. — Társadalmi cikkeket irt az összes napilapokba. Indulók, vonósnégyes, tárogató ábrándok, táncdarabok, férő és vegyeskari müvek, melodrámák, fúvószenekarra- ábrándok, egyvelegek jelenlek1 meg tollából a legtöbb folyóiratban, azonfelül:

— Angyali vigasz, színdarab, előadta a Városi; Színház Budai pesten, 1921. i <

— Az utolsó tábortűz. i ; ; [

— Az igazi levente. 1

— Bikk-pokk, ifjúsági darabjai a műkedvelők állandó miisorszáma.

— Nótái húsz füzetben, hat kötetben és Sok különféle kiadásban

bejárták az egész országot s nagyon sok ott ragadt a magyar nép dalos ajakán,. _ i ! .1

Dr. MUSA ISTVÁN földbirtokos, született 1884-ben Kiskun-Halason, a város országgyűlési1 képviselője volt Í931—1935 években, i ;

— Költségvetési beszéde, 1933 május 3-án. (4-r. 8. Ül.)

1— A földművelési tárca költségvetés© tárgyalásakor 1934 május