Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt
- 64 a felvidékről Szegedre vonult, Halas alá érkezvén itt tartott pihenőt. — Horváth Péter ellenben a fekete sereg sírjának állítja a Fekete hegy nevű dombot. A Zöld-halom a Sóstó és a budapesti vasútvonal közötti szántóföldeken fekszik a várostól negyed órányira. A Nagyhalom vagy Templom-hegy a Harangos tóval szemben, a tó nyugati partján terül el, két szélmalom áll rajta, ezen dombtól északkeletre a tó keleti partján fekszik a Piac-hegye. „Arravaló nézve — írja Gyárfás — hogy a népes Halas városnak, mint kun székhelynek egyháza a reformáció előtti időben hol állott, történelmi adatunk nincsen, a hagyomány a mostani város legrégibb részének, az úgynevezett , Tabán*-t tartja, hol még a 19. század első felében is találtattak sövényből font régi házak, fasarkon forgó, fakilinqses — kölkes záváros — ajtókkal, e véleményt támogatják az itteni két dombra ruházott piac és templom nevek is, minélfogva nagyon hihető, hogy Halason a reformáció előtti régi egyház a mai Templom hegyen feküdt a tó partján, s a város felöl a tó nádas medre, a mai szőlők — még akkor valószínűleg erdőség — felől e tónak benyúló — ma Pipa-rét nevű — mocsárjai által minden véletlen berohanás ellen természetileg kellően védve volt, ez egyház a lakosság által e harcias korban szükség esetében védelmi menhelyül is használtatott, s hihető, hogy a fekete légió is Halasra száilásoltatván, a régi egyházat foglalta el, hová rablott vagyonát összehordta, sőt nagyobb biztonság végett árokkal is megerősítette. „Ez árokkal erősített táborhely vala az, melyről Kinizsi kémei tudósítást vittek, ide futott vissza azon hétszáz lovas csapatnak maradványa is, amely Kinizsi előőrsei által visszanyomatott, hírt adni övéiknek a veszélyről, mire az itt táborozott csehek táborukat szekerekkel is megerősítették, más oldalról a tó medre által valának védve, innét indultak ki, négyszöget alakítva a cseh csapatok, s midőn Halas keleti részén megverettek Kinizsi által, ez volt azon erősített táborhely, melyet az előrenyomult győztes magyar hadak a hely védett és erősített állapota és a tábori őrség vitéz magatartása miatt „nem kis öldöklés“ után vehettek be, annyira, hogy utoljára az őrség az egyház falai közé menekülvén, a magyarok ezt felgyújtották, a csehek itt lelték halálukat, s rablott vagyonuk hadizsákmányul a magyarok kezébe került. „Halason fennmaradt szájhagyomány szerint a csehek közül sokan az egyházba menekültek, Kinizsi elkezdvén ágyúztatni, ezen egyházat összelövette, felgyújttatta s reájuk szaggattatta.
