Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A halasi izreeliták története
69 zetni, — szembeszállóit a kerületek határozataival és a türelmi rendeletre hivatkozva, bevett zsellérként négy zsidót, u. m. Stern Izsák, Sterenberger Jákob, Klein Adám és Weinberger Mózest — s azokat 1798-ban a helytartótanács is elismerte halasi zsellér Lakosoknak.*) A zsidók ügyében a városi tanács 1799 májius 3-án a következő rendszabályt alkotta: 1) Amely zsidóknak ia zsellérképp való Ilakás meg nem engedtetett, két hét alatt feleségeikkel és familiájokkajl kiköltözni tartoznak. — Kereskedésre bejárhatnak s raktárt is tarthatnak, de ha idejönnek, passusokkal tartoznak a városházán jelentkezni, hogy meddig fognak itt késni. 2) Akiknek lakásra engedélyük van, viselik a királyi és a városi terheket. 3) Az itt'ákó zsidók a bejáró zsidóknak kóser bort mérvén, azért árendát fizetnek, de keresztények részére bort, s bárkinek sert, pálinkát ki nem mérhetnek:. A zsidók kérésére 1797 november 4-én tiz forint külön dij mellett a tanács -kötelezte a mészárosokat, hogy kóser húst is engedjenek vágni. A halasi görögök panaszára 1807 ápril. 6-án a zsidók ügyében a kerületek úgy határoztak, hogy azon zsidók házalása megtiltati'k, akik királyi engedélyt nem tudnak felmutatói, ha ilyen engedélyük van, akkor a kocsival járók negyedévenként háromszor árusíthatják portékáikat a piacon kirakodva, a gyalogjárók ugyanaddig házalhatnak. A hálasi bevett zsidók tarthatnak raktárt és a heti vásárokon kirakodva árusiIhatnak, hogy a görögök monopóliuma meggátol tassék — a külső zsidók pedig, akik bőrszedés ürügye alatt alattomban portékát is tartatnak1, házat nem áren- dálhatnak, magánházhoz be nem szállhatnak', hanem bőrszedés végett a közönséges vendégfogadóban szállást venni szorosan köteieztetnek, mivel már Majsán is házaikat árudáinak. A jászkunfcerületi kisgyülés 1807 május 12-én Félegyházán foglalkozott a Kiskunságba beszivárgott zsidók ösz- szeirásával1, melyeket Halason, FülöpszáMson és Dorozsmán, mivel e helyeken a zsidóknak nincs formaszerüen megalakult hitközségük, a tehetősebb zsidókkal Íratták alá. A kerületek az engedélynélkül beköltözött és szolgálatban nem álló zsidókat kiparamcsoltáfc az egyes községekből. 1815 ápril. 5-én a városi tanács ismét foglalkozván a becsúszott zsidók ügyével, úgy határozott, hogy Prégel Ábel, Stern Izsák, Lobet József és Holländer Jakab a zsellérek sorába felvétettek. — Kellner Gáspár sákíer és Schweiger Mózes tanító, míg állásukat viselik, maradhatnak a városban. Hofmeister Judás, Stern Izsák veje egy évig maradhat. 1816-ban a város megengedte, hogy az itt lakositott zsidók ezen kedvezményeken kívül' raktárt is tarthatnak s ♦) .Adatok“ 204—211 1, 5
