Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A halasi izreeliták története
A halasi izraeliták története A babiloni fogságból K. e. 536. év után fokozatosan visz- szatért a zsidóság nagyrésze Palesztinába a perzsa király engedelméből. Úgy Babilonban, mint Palesztinában a főpapok uralkodtak felettük. 331-ben Nagy Sándor uralma alá kerültek, 301-ben Ptolomeus Lagi egy nagy csapatot Alexandriába vitt s száz évig ott voltak egyiptomi fogságban'. Palesztina a sziriai király uralma alá került, aki az ottani zsidókat nyomorgatta 174 óta, mire 165-ben Makkal Judás vezetése alatt fellázadván, függetlenítették magukat s a jeruzsá- lemi templomot helyre állították. K. e. 63-ban Pompejus elfoglalván Jeruzsálemet, Palesztinát a római császárság Szíria tartománya alá rendelte. A zsidóság, amelynek egy része Babilonban és Egyiptomban maradt, ekkor kezdett kivándorolni Palesztinából s megtelepedtek a Földközi tenger környékén minden jelentősebb kereskedelmi városban, amelyek akkor a Földközi tengert környező országokkal együtt a római birodalomhoz tartoztak. Claudius császár K. e.! pár évvel az egész római birodalomra kiterjedő polgárjogot adott a zsidóknak, de a Palesztinában maradt zsidóság önállóságra való törekvése meg nem szűnvén, K. u. 70. évben Vespasián és Titus újból Jeruzsálem ellen vonult, a templomot leromboltatfia, a lakosságot lemészároltatla, a megmaradt zsidóságot pedig rabszolgaként széthurcoltatta Palesztinából. E katasztrófát megelőzőleg a zsidók többsége Perzsia, Arábia, Kisázsiia, Egyiptom, Abesszínia, Kireneika és Görögország területén, sőt Rómában is lakott. Nagy Konstantin római császár 330-ban kereszténnyé lett s fellépett birodalma területén a zsidók elten, akik ékkor már Miria, Spanyolország, Minorca, Gal-ia tartományokban is elterjedtek, sőt nehány városban a Rajna vidékén is laktak. 418-ban kizárták őket a katonai szolgálatból s megkezdődött az üldözésiek kora. Palesztina végleges bukása után a főpapi hatalomhoz szokott zsidóságot továbbra is összetartották a főpapok á'.tal fenntartott iskolák, ahonnan a szétszórt telepeket ellátták papokká], mind amellett a nagy távolságok miatt többféle felekezet keletkezett közöttük. Magyarországon héber kútfők szerint már 953-ban Voltak zsidók és 1712-ben Budán öt-hatszázéves zsidó sírkövek voltak. 1578-ban kiűzték áz ország területéről a zsidókat, akik a későbbi időkben húzódtak újra vissza, mégpedig Csehország felől az askenázi, a törökhódoltság városaiba pedig a Spanyolországból 1492-ben kiűzött szefar- dim zsidóság. : í , í . . '