Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A református egyház története

tanerők számát. Először a lányokat különítették el a fiuktól s a lányosztály tanítását 1725 körül átvette a kántor, 1748-ban már egy segédtanító is működött,. 1752-ben pedig két segédtanító részére építettek lakást. Az 1731. évi esperest látogatáskor a tanítók fizetésére a vizsgatartás, vendégeskedés és vásárfia-adás iránt megálla­podtak az elöljárókkal együtt. — 1760-ban az iskolának vol­tak már könyvei és törvényei, amiknek az idie tanulás és tianitás végett az alsó osztályokhoz hozott debreceni kollégiumból való két-három rhétor ifjak aláírtak. Hogy az akkori iskola rendjét megismerjük a hazai re- formátusságnak, tudnunk kell azt, hogy az alföldi reformá­tus községek minden tanult embere a debreceni kollégium­ból került ki, s ezzel a ténnyel egy érdekes és olcsó rend­szerű Iskoláztatás alakult ki. Az egyes községek, városok alapítványt tettek ia debreceni kollégiumnál, néhány tanuló évenkénti ellátását vállalván, saját pénztáruk terhére. — Ilyen alapítványt tett 1770 ápril. 14-én Kiskun-Halas város tanácsa is, két növendék eltartását vállalván. — A deb­receni kollégium pedig három-három évre egy-egy akadé­mikus rektort küldött ki a községek, tehát a halasiak iskolá­jához is, annak vezetésére. A rektor fizetést -kapott s három év alatt szerzett annyi költséget a teológiára készülő papjelölt, hogy külföldi egye­temre mehetett tanulmányait befejezni­A rektor azonban egyed/ül nem végezhetvén a nagyszá­mú iskolanövendék tanítását, segédtanító (praeceptor) gya­nánt kértek hozzá szintén a debreceni kollégiumból néhány negyedik, ötödik gimnáziumi tanulót, akik itt az alsóbb osz­tályokat tanították, őket pedig a rektor tanította, mint ma­gántanulókat a gimnáziumi negyedik és ötödik osztály tan­anyagára s aztán visszamentek Debrecenbe, ott vizsgát téve, felvették Őket a tógábusok közé és folytatták tanulmányaikat. Ilyen módon állandó érintkezés volt a vidéki iskolák és a debreceni kollégium között, s az esetleges újítások rövide­sen ismertekké váltak iá változó rektorok utján mindenütt. Mint fenntebb láttuk, 1760-ban már volt k-ét-három rhétor (ötödik gimnazista) ifjú alkalmazva a református iskolánál, 1766-ban pedig Burján István rektor javaslatára elhatároz­ták, hogy: 4} 1) A fiú iskolában tnniító praeceptorok négyen állíttas­sanak, kik az iskola rektorának előírása szerint tanítsanak, Kecskemétről, vagy Nagykőrösről hozattatván, rhétorok, vagy poéták legyenek, hogy igy tanítványai lévén a rektornak illő tisztelettel viseltessenek. Öltözetük rövid1 és nem hosszú legyen, vagy olyan egyenruha, amelyben mások meg ne botránkozzanak. — El­látásuk a házonkénti főzésből történik, amelynek elrende­zésére állíttatni fog egy arra való szegény ember, akinek kötelessége lesz főzetni ebédre és vacsorára annyit, a-meny- nyiböl tisztességesen megélhetnek, és arra vigyázni, hogy a THORMA lAMos r к I S К и н } i A L a S XÖíÜTARSASÁG-П 0 tci с с--, i, i . o/n 39

Next

/
Thumbnails
Contents