Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

adományozásnak a halasi földesurak Mihalek Miklós és Paksi dános ellentmondtak.’)

Kéles és Szent-Kata szomszédságáról és ez utóbbi adományozásról a falu neve kétségtelenül megállapítható. Ezen a tájékon, talán a Fehértóból a Várhely lapos felé vezetett regi árok mentén is volt egy Árokegyház nevű falu, de ennek a neve az 1543. évi dézsma lajstromban már nem fordul elő. Szent-Kata falu neve azonban a jánoshalmai határ egy pusztarészén még ma is ismeretes.

A környékbeli községekből az idézett dézsmalajstromba fel van véve: Füzes 12 frt, Halom 20 frt. Homokmégy 19 frt, Hajós 6 frt, Ivánka 14 frt, Kalocsa 10 frt és egy pár csizma, Kun-Baja 39 frt és egy pár csizma, Máda 20 frt, Madaras 16 frt, Nádka 8 frt, Nádudvar 8 frt, Ordas 24 frt, Orgován 20 frt, Pataj 30 frt, Páhi 24 frt, Riv Baja 50 frt, Szabadszállás 26 írttal.2)

Füzes nem feltétlenül a halasi, mert Zenta körül is volt ily nevű hely, Mada és Ivánka a mai Kisszállásnak Jánoshalma felöli része volt.

A Fehértó pusztai Szent-Gál nevű falun kívül a halasi határban még számos helység állott a mohácsi vész előtt. Az 1699. évi összeírást végző bizottság Bodoglár és Tajó pusztákon is talált templom romokat, Zsana, Kőkút, Füzes és Balota elhagyott helységek területén azonban már nem tudta felkutatni a templom helyeket. A pusztarészek: alsó és felső Kistelek nevei is faluhelyekre vallanak, úgy hogy a mai halasi határban Halas városon kívül még 12—13 falu létezett a mohácsi vész idején.3)

A régi falvak nevei nagyon valószínű, hogy nem egyeznek meg a mai puszta nevekkel. Látjuk ezt Fehértó puszta és Szent-Gál falu esetében. Hogy az egyes pusztanevek mily sűrűn változnak, kitűnik az 1699. évi összeírásból, amikor Fehértó pusztának a mai Szarkás—Debeákot hívták és Pokárd, ma Polgárdi pusztával volt határos, míg a mai alsó Fehértó volt Füzes puszta. Kígyós és Mérges pusztáknak Üliés volt a neve.

Halas város 1761-ben készített térképe szerint a mai öttö- mös puszta neve, akkor Kötönyös volt, Terézhalom neve; Mitre, Polgárdi neve: Pokárd, stb.

*) Dudás Gyula: Bács-Bodrog Vármegye Egyetemes Monográfiája. Zombor 1896. I,—252 1.

a) Dudás Gy.: i. m II. 257—259 1.

s) Halas város 1761-beli térke'pe'n fel vannak tüntetve a következő faluhelyek :Fehértói telek, Balotai telek, Sanai telek, Tajói telek és Bodoglári telek néven. Fehértón és Bodogláron a templomhely is be van rajzolva.