Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Harmadik rész. Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története - A Rom. Kath. Egyház története
21 nosa volt s nyugalomba vonulván 1891-ben, Kiskun-Halason halt el, kinek Kurka Teréz volt az édesanyja. — Szöl- liösy halála után Gramantik Pál volt a kántor, die 1876-ban torokbaja miatt lemondott s 1883-ban Egerben* volt irmok. — Követte 1876 szeptember 1-Ш, 1883 május havában bekövetkezett haláláig Pipis Sándor, 1883— 1886 közt Király Gy. István halasi fiú volt a kántor, aki fiatalon elhalván, 1888-ban Pintér Miklós, aki Makóra távozott, majd 1891-ben Skuléti Bertalan lett az utóda. Ez utóbbinak elméje elborulván, felesége az egyháztanács beleegyezésével segédkántorokat tartott férje haláláig. — 1910- bem Csukli Kálmánt, majd fellebbezés folytán 1911-ben Ha- jóssy Istvánt választották meg, aki az 1919. évi proletárdiktatúra alatt eltávozván az egyházitól 1920-ban Hangódy István foglalta el a kántori ,állást. 1796 november 21-én Benedek István kurátor jelentet© a városi tanácsnak, hogy tavaszra a kát. temet ő, a mai Kálvária telke, betelik, tehát a város uj területet jelölt ki. 1815-ben kapta az egyház a várostól a temető melletti szárazmalom helyet. A malom 1884-ben leégett és nem épült fel újra s az egyház Szvetnik Istvánnak olajmalom céljára eladta a telket. 1854-bein, mikor a körzeti missiós lelkész kereszteket állított fel Bodoglár, Tajó, Eresztő és Balotia pusztákon, fát a város adott hozzá és Bodloglárom egy 800 négyzetöles temetöhelyet is felajánlott. 1858-ban ia t'agosilás során kapta meg az egyház a mai Szentháromság teret azzal, hogy azt beépiteni^agy a közlekedés elől elzárni nem szabad, ugyanakkor kiegészítették az egyházi földbirtokokat is. Ä KATOLIKUS ELEMI ISKOLA 1769-ben keletkezett és 1777-ig a kántorlakás kamrájában tanított a kántor. A növendékek száma 36 főire emelkedvén, 1777 junius 21-én megújította az egyház a Jászkunkerü’eteknél azon kérését, hogy a templomtól 22, a kántorháztól 12 lépésre fekvő, kétszáz forintért vásárolt kerületi katonakórházat engedje át a kerületek közgyűlése az iskola céljára. Miután a katonaság Félegyházária ment át, a kérést teljesítették. Amíg a kórházépületet rendbehozták a tanítás céljára, a Kispinoe melletti katonai kvártHyházban tanPtottalk a kántorok Preceptoriailkfcaí együtt s azután a rendbehozott, volt kórházépületben folytatták a kántorok 1781-ig a tanítást, s mint az 1778 junius 12-én tartott cián о nie a visit ta t lóból kitetszik, minden gyermek tam ásáért egy pozsonyi mérő, azaz két véka búzát és 24 krt kaptak a lakosok tói 1781-ben II. József császár minden népessebb községben elrendelte a Normális, vagyis Nejmzeti Oskola felállítását, s ezen az alapon szervezték át a halasi katolikus iskolát is. Az iskola fenntartására a váci püspök és a Jászkunkerütetek meghatározták, hogy a város köteles 2
