Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

hídon való vámszedési jog volt, 8 bírták Halas városát egészet! á török kiűzéséig, amikor herceg Eszterházy Pál nádor előterjesztésére I. Lipót 1691 május 30-án kelt okiratával a Paksi család birtokjogát megszüntetvén, Halast a korona birtokot képező Kunságba kebelezte be.

Ezt a királyi rendelkezést a régi halasi földesurakra vonatkozó okmányok ismerete után igazságtalannak kell tartanunk. Az a főérv ugyanis, — hogy a híres tolnai Paksi család tagjai közül Balázs győri püspök, elesett testvéreivel .Jánossal, majd ennek fia János, ki vitéz hadi tetteiért már 1552-ben komáromi várkapitány volt, sőt ezt Ferdinánd 1560 ápril. 10-én az ország bárói sorába emelte, továbbá Paksi Jób, homonnai Drugeth Margit férje s Bátory Bonaventurának hadnagya és Paksi Lajos 1361 julius 9-én I. Ferdinánd által a Csongrád megyei Halas falut az ottani száraz révvel együtt kérték és nyerték adományba, s e helyett a korona javadalmához tartozó Kun Halas városát foglalták el és vették birtokukba, — teljeséggel alaptalan, mivel az említett oklevelek Halast Bodrog, később Csongrád megyébe tartozónak bizonyítják.

Arra azonban, hogy Halas kun birtok lett volna, mint már fentebb kimutattuk, nincs semmi bizonyíték. Abban az időben is, amikor Halason a Kunok-Széke működött, a város már állandóan földesúri kézen volt, tehát Eszterházy nádornak ezen ténykedése, amely csakis a török kiűzetése utáni zavaros időkben, az újszer- zeményi bizottság működése idején vezethetett sikerre, nem volt más, mint a nádori jövedelem fokozására irányuló tett. Ugyanis az ország nádora, mint egyszersmind a Jász-Kunság grófja és bírája, régi törvények alapján 3000 arany forint jövedelmet húzott, s ezen, akkor óriási összegnek beszedhetése biztosabb volt nagyobb területen. Ezért kellett a törvényesen birtokló Paksi családot Halas városától, s a Hamar család örököseit Fehértó, Füzes, Balota puszták tulajdonjogától elütni hatalom szóval.

Az 1699 évi összeirásből kitetszőleg a lakatlan pusztákat a nádor bérbe adta, s Halas fizetett neki a város területétől 100 tallért, Bodoglártól 40 frtot, Tajótól 20 frtot, Zsanától 12 tallért, — Balota, Füzes és Fehértó pusztáktól nem fizetett a város, mivel azokat Hamar Istvántól váltotta meg.

Annak megvilágítására, hogy Halas hogy tartozhatott Bodrog, majd Csongrád megyéhez, ismerni kell a mohácsi vész előtti megyei határokat. Bács vármegye a Duna, Tisza és a mai Ferenc csatorna által körülzárt területet foglalta el. Bácsmegyétől északra feküdt a Duna mentén Bodrog, a Tiszamentén Csongrád vármegye,