Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt
49 A mai Kiskunság többi községei a Mizse-székhez tartoztak. Székhelye Mizse, a mai Lajosmizse mellett feküdt. Fentiekből látszik, hogy Halas város a tizenötödik században mily nagy területnek képezte középpontját, azonban a török hódoltság kora, sőt már előbb is a kunok elszegényedése, a déli részt egészen elszakította a Kunságtól. Régi oklevelek igazolják, hogy a mai észak Bácskából a Szeged és Magyarkanizsa közt feküdt Adorján és Vastorok községekbe számosán költöztek be a kunok közül, sőt Szeged és Kecskemét is a bevándorolt kunoknak köszönheti népessége egy részét. A halas-széki kunokról legrégebbi ismert oklevél Nagy Lajos király korából 1342 nov. 4. Visegrádon kelt, majd ugyan e tárgyban 1343 jul. 28-án a Bács megyei Éld falu melletti táborban adott ki egy oklevelet, melyben Gelety Miklós nádor és kunok birájá nak meghagyja: hogy Buthemer kun kapitányt, és a hozzátartozó kunokat az ő személye helyett oltalmazza. — Miklós nádor Viseg rádon 1343 ápr. 12 én kiadott oklevelében írja, hogy Lajos király Buthemer ispánt (comes) az llonchuk nemzetségből, rokonaival s az ő szállásán és kapitánysága alatt levő kunokkal, kik hajdan Tamás erdélyi vajdához tartoztak, bármely kun kapitányok bíráskodása alól kivévén, az ő szolgálatába és védelme alá tette át, úgy hogy ezentúl a király után senki más, hanem egyedül ő alatta tartoznak állani, tőle kapják a zsoldot, s vele a király és országa minden szolgálatában részt vesznek: ez tehát akarata, s kér minden bírákat, várnagyokat, nemeseket, városok fejeit, valamint ba- rátjait, a kunok kapitányait, hogy nevezett Buthemert és kunjait zaklatni, háborgatni és bíráskodásuk alá kényszeríteni ne merészeljék. E három oklevelet 1407 május 17-én Jakabszállásáról Péter, fia Jakabnak a Buthemer fiának, a maga és János testvére részére a budai káptalan által hitelesen átíratta. Ezen hiteles másolat, mely Jászberényben őriztetik, Buthemer családját a későbbi oklevelekben Halas-székhez tartozónak állított Jakabszálláson lakosnak mondja. Ezen oklevélből következtetve Halas már a tatárjárás idején fennállott. Halas fennállását okmányszerűen legrégebbről 1408 szept. 26 és 27-én Zsigmond király által Halason kiállított két oklevél bizonyítja. Zsigmond király 1407 augusztusban a bosnyákok ellen kezdett háborút, több csatát megnyert és Branisch fellegvárat bevette. 1408-ban felmentették Sztrebernik-et, Dobornál 126 bosny4ák főurat 1 ( w
