Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - A közegészségügy története
198 — Először hogy ezen három Districtusoknak lakói törvényes dolgokban kivált-képpen ha ő ellenek való dolog, senki egész Magyar Országban akár külső, akár eclésiai méltóság a Palatínuson kívül, aki is törvényes bírája a Kunoknak, bírói-képpen ne ítélhesse; hanem a Palatínus, annak kapitánya és a magok kapitányai és a helységek bírái. Ezen kívül senki a Kun, vagy Jász emberre akárki panaszára, vagy instantiájára törvényt ne szolgáltathasson, kivévén az olyatén dolgokat, amelyek csupán a Szent Széket illetik és a határok állapottyát az 1635. esztendőkben 17. artikulusnak tenore, vagy értelme szerint, vagy ha kunsági, vagy jászsági lakosoknak külső vármegyékben jószága vagy fundussa volna és az iránt pörbe támadna, úgy szintén, ha kun ember a külföldön valami gonoszt cselekszik és ott megkapatta- tik, ha pedig ott nem kapattatik a maga bíráját kelletik eránta megkeresni. Másodszor. Ugyanazon jászok és kunok egész Magyar országban révnek, vámnak, harmincadnak megfizetésére ne kényszeríttessenek, sem magok képében, sem a velek levő akármi jószágokért, hanem ha valamit az Országból ki, vagy az Országba be akarnának vinni, vagy hozni az Ország határán lévő királyi harminczaddal tartozzanak. Harmadszor. Egész Magyar Országban a kun és jász embert sem a maga adósságáért, sem a máséért, sem a maga személyében, sem jószágában megárestálni, avagy tartoztatni senki ne merészelje, hanem akinek panasza vagyon a kun ember ellen tartozik annak bíráját megkeresni. Negyedszer. Hogy egy főkapitányt önön maga a Palatínus állítson, annak pedig igazgatása alatt önön magok a lakosok kapitányokat, esküdteket és a Districtusok szolgálatára hűséges személyeket, a helységekben pedig bírókat és más közönséges szolgákat, még vidék helyrül is, ha magok között alkalmatosok nem találkozhatnának szabadon választhassanak és állíthassanak. És minthogy Ötödször. A mi különös kegyelmességünkből és jóvoltunkból a fenn írott Districtusok lakosainak megengedtük, hogy önmagokat az Ispotály Házának földes urasága alól megválthassák, lefizetvén a fenn írott summát és megfizetvén a fenn írott mód szerint, a melyek a porcióra és a Palatinus bérire tartoznak esztedőről esztendőre a mi királyi kasszánkban. Szabad használatuk alá bocsájtottuk mind azon helységeket és földeket, a melyek eleitől fogva ő hozzájuk tartoztanak, neve- zet-szerént pedig Jász Berény, Kardszagújszállás, Halas városokat; Arokszállás, Apáti, Fénszaru, Felső vagy Gál Szent György, Dósa, Já- kóhalma, Mihály-teleke, Alsó Szent György, Ladány, Kisér, Madaras, Kunhegyes, Kisújszállás, Túrkevi, Kun Szent Márton, Philipszállása, Szabadszállása, Kun Szent Miklós, Latzháza, Dorosma, Félegyháza, és Majsa falukat. Ezeken kívül Boldogháza, Agó, Négy Szállás, Szent András, Asszony-szállás, Magyarka, Boltsa, Ködszállása, Orgonda, Szent Miklós, Kápolnás, Fábiánka, Kolbász, Kis és Tot Turgon, Marja
