Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - A legújabb idők
— 178 — szervezete is megalakult Kiskunhalason Dr. Nagy József tanár elnöklete alatt, s így a polgári egység felbomolván, a Polgári Párt helyett a Károlyi Függetlenségi Párt is külön szervezkedett. A közalkalmazottak szakszervezete Bundzsák István rendőr indítványára belépett március 14-én a szocialista pártba. A zavaros viszonyok között Kunszentmiklósról indulva „Kun Köztársaság" terve is felmerült. — Február 22-én a szerbek Jánoshalmát és Kisszállást kiürítették, s így a város közvetlen szomszédságából eltávoztak. Az ország kormányzásában részt vevő Károlyi, radikális és szocialista pártok közül az utóbbi mind jobban a maga kezébe kaparintotta a hatalmat, s szemmel látható volt, hogy a polgári pártok élhetetlensége miatt ez a terve sikerül is. — Február 24-én a szocialisták követelésére a városi néptanács elrendelte a halasi polgárőrség leszerelését, és az engedelmeskedett a felhívásnak. Kiskőrösön pedig tengerész egyenruhás szocialisták harcba keveredtek a lakossággal. Míg hazánkban erjedésnek indult az egész államszervezet, addig a szerbek kezdték magukat otthon érezni, s március elején kiutasították a magyar igazságügyi tisztviselőket Szabadkáról, akik átmenekültek hozzánk. A polgári pártok még mindig hittek botorul a szocialistákkal való együttműködés lehetőségében, s közösen ünnepelték meg velük március 15-ét, pedig akkor már aláaknáztak azok mindent a hatalom átvételére. Kormányrendelettel a csendőrségi és katonai továbbszolgáló altiszteket átminősítették katonai tisztviselőkké, oly módon, hogy az őrmesterből őrnagyi rangban lévő tisztviselő lett, s a csapattisztek: a hadnagy, főhadnagy és századosok rangban alattuk maradtak, s így a katonai fegyelem felborult. Érdekes volt látni, hogy az itteni csendőrség patkolókovácsa, s a többi „új törzstiszt" milyen fölényesen kezelte a lemaradt tiszteket. Március 20-án a tanfelügyelői kerület négyszáz tanítóját hívták össze Kiskunhalasra, s Migrai elvtárs, mint kormánybiztos, a színházban fejtegette ki nekik a marxista elveket, nagy fizetést helyezvén nekik kilátásba, megalakították a szakszervezetet és esküt tétetett velük a hirdetett irányzat támogatására. így elő lévén készítve a talaj, a csendőr és a tanító révén minden faluban nyugodtan léphettek fel a kommunisták, mert ha támogatást nem is várhattak mindenütt, de komoly ellenállástól nem kellett tartaniuk, és 1919. március 22-én este nálunk is kihirdették a proletárdiktatúrát; a szocialisták és a kommunisták, akik március 17-én még erős szóharcban mérték össze erejüket, mindannyian kommunistákká lettek. — Kihirdették azt is, hogy a szőlőmunkásoknak 3 korona órabér jár.
