Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Az 1848/49. évek eseményei a kiegyezésig
— 169 — Az ínséges időket nagy erőfeszítéssel és a tehetősebb birtokosok áldozat- készségével legyőzte az elöljáróság. — Mint a fentiekből látható, a néphangulat sem volt már forradalmi jellegű, sőt szükség idején a király személye volt a mentőhorgony, akiben a rossznak tartott kormányzat ellen a segítséget keresték, s az országgyűlést 1865. december 10-re összehívó királyi rendeletet általános megkönnyebbüléssel fogadták. Szeptember 27-én érkezett az országgyűlési királyi meghívó, s október 1-én feliratban kérte a város az önkormányzat helyreállítását. — A Jászkun kerületek az 1861. szeptember 5-én feloszlatott képviselő-testület 1865. október 9-re Jászberénybe össze is hívták, s a király Balajthy Vendelt a kerületek főkapitányává nevezte ki. Az 1861-ben választott tanács 1866. március 10-én ült össze újra, s a kinevezett tisztviselőket Pázsit Antal főbíró távozásra szólította fel, akik állásaikat elhagyták. Ezt a változást nem kísérték ugyan zavargások, mint 1860-ban, de azért a szeptember 15-i vásárban a dohányárusok megverték a gyűlölt fináncokat. A város a kiegyezést létrehozó országgyűlésen Szilády Áron ref. lelkész képviselte, a Tisza Kálmán vezetése alatt álló bal-párti programmal. 1867. február 23-án érkezett a városhoz a kinevezett felelős magyar minisztérium értesítése a kormányzat miként való átvételéről. Rövidesen kinevezte a kormány előterjesztésére a király gróf Ráday Gedeon Jászkun kerületi főkapitányt, aki április 15-én megtartotta az 1861. évi közgyűlési tagokkal a Jászkun kerületek alakuló közgyűlését, és kezdetét vette a kerületek községeinek alkotmányos megalakítása. Kiskun Halas városában 1867. május 5-én állapították meg a választandó tisztviselők fizetéseit: főbíró és főjegyző 400, második bíró 350, adószedő 300, 1. aljegyző 350, П. és III. aljegyzők, közgyám és mezőrendőr 300, belső biztos, városgazda és két írnok 200 forint évi fizetést kap, és az összes tiszti fizetés 3500 frt-ot tett ki.— A kisegítő személyzet: hat tizedes, két fanuháló 40 frt-ot, két lovashadnagy a lótartással együtt 120, hat éjjeliőr 120, dobos 120, kéményseprő 100, borbély 12, órás 60, főbába 60, öt albába 50, két toronyőr 100, gyepmester 30, vízipuska-felügyelő 20, téglacsősz 50 frt. évi fizetést kap személyenként. A segédszemélyzetre az évi kiadás 2182 forint. Úgy a tisztviselőket, mint a képviselő-testület 87 tagját a nép választotta meg május 12-én, amikor főbíró lett Szekér József, főjegyző Баку József, I. aljegyző ifj. Farkas Sándor, II. Besnyey István, III. Túróczy István, II. bíró Babó Antal, adószedő Varga Nagy István, mezei rendőr Péter Pál, városgazda Orsai Károly, biztos (óvással) Torma Antal. Tanácsnokok lettek: Torma Antal, Egyed Izsák János, Tóth János, Nagy Cirok Mihály, Tóth Lajos, Halász D. Ferenc, Ónodi János, Bábud István, Kovács Vodér Imre (óvással). A Jászkun kerületek közgyűlésébe képviselőkul: Szilády Áron, Péter Antal, Gyárfás István és Nagy Ferenc választatott meg.
