Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Az 1848/49. évek eseményei a kiegyezésig
— 159 — kecskeméti lakostól pedig sertéshúst, miegyebet vittek el hadi célra, s ezért őket a Kiskun kerületi fenyítő törvényszék huszonháromezer forint kár megtérítésére kötelezte. Kérték, hogy vagy mentsék fel őket a fizetés alól, vagy osszák szét az egész lovascsapatra. Ez ügyben felelősségre vonta a várost a főkapitány, hogy miért nem voltak ezek a szabadcsapatbeliek sorozásra állítva. A tanács azzal vágta ki magát, hogy ezek őrcsapatbeliek voltak, és nem guerillák. Szigorú igazolás alá vettek mindenkit, aki a forradalom alatt nem tartózkodott a lakóhelyén, vagy valamely közhivatalt viselt.— A városi tanács kezére járt minden kérvényezőnek és a cs. kir. kerületi főnök sem nagyon firtatta a dolgokat, s minden nagyobb akadály nélkül igazolták a következők forradalom alatti viselkedését: Vári Szabó Pál kalmársegéd Bács, Dányi Gábor ide menekült laskói lelkész, Katona Lajos hites mérnök, Kertvéllesy Imre Bácsföldvárról menekült, Mihó Miklós honvédtiszt, szemevilágát elvesztette és a sorozáson alkalmatlan lett, Balajthy Vendel kiskun kapitányt, mert ő csak a rácok ellen működött, mint kormánybiztos, s később Illésy János nagykun kapitányt nevezték ki: Baúr Mihály harkai birtokos, Latabár Endre győri színházbérlő, Boros János volt biztos, Orsai Károly volt pusztabiztos, Némedi Szürszabó Sándor és László Sándor volt pusztázó hadnagyokat is igazolták. Igazolta továbbá, s működési bizonyítványt adott a tanács a következő ügyvédeknek: Kerekes Sándor, aki kezdetben Jankovácon, 1839- tól itt működik.— Friedrich Alajos 1839-től, Szuper József 1841-től, Pap Richárd 1838-tól, Gyárfás István 1848-tól, Segesváry Ferenc 1824-től, Vári Szabó István 1849-től, id. Nagy Ferenc 62 éves ügyvéd 5 év óta itt, Jánosi István Nagyszentmiklóson, 1845-1850 közt Kiskun Halason működött mint ügyvéd. Kenéz Mihály Jászkun kerületi főnök Péter Antal halasi lakost nevezte ki kerületi helyettes kapitánynak, aki 1849. október 24-én gyűlést hívott össze, hogy a kerületi főnök rendeletére a városi tanácsot megalakítsa. A forradalom alatt működött id. Pap Sándor főbíró és Szekér József, Török Elek tanácsnokok lemondtak, és egészségi okok miatt állást vállalni nem voltak hajlandók. Ugyancsak lemondott Fűzik Pál helyettes főbíró is, de lemondását nem fogadta el a h. kapitány, sőt a kerületi főnöktől nyert hatalmánál fogva őt állásában megerősítette. Lemondtak a helyettes tanácsnokok is: Modok Sándor, Babó Mihály, ifj. Figura István, Rébék István; továbbá Kertvéllesy József is, aki három hónapig vitte a főjegyzőhivatalt, lemondását elfogadták, s a császári sereg bevonulásakor a lakosság iránt szerzett érdemeit jegyzőkönyvbe iktatták. Lemondott Hetessy Dániel h. jegyző is, mivel az iskolához tér vissza.
