Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Az 1848/49. évek eseményei a kiegyezésig
— 156 — A városnak azok a tisztviselői, akik a forradalom alatt teljesítettek szolgálatot, elmenekültek a városból távolabbi vidékekre, vagy legalább a határbeli tanyákon húzódtak meg, s onnan figyelték az eseményeket. Mivel a lakosság tudta, hogy Romberg tábornok serege közel jár a városhoz, az értelmesebb polgárok gyűlést tartottak a városházán július 28-án „számos képviselő és a nép jelenlétében", mivel a fő- és másodbírók, jegyzők és a város más hivatalnokai a város kebeléből eltávoztak, s a császári seregek közeledte miatt úgy a lakosságnak, mint a hadseregnek elöljáróságra szüksége van, ennél fogva a lakosság könnyebbsége és a szükségképpen kiállítandó közszolgáltatások végett Fűzik Pál tanácsnok főbírónak, Körtvélessy József (Bács-Tisza- földvárról menekült) főjegyzőnek, Kis Sándor tanácsnok másodbírónak, Rébék Sándor képviselő városgazdának további rendelésig he- lyettesíttetett. A régi elöljáróság július 24-én még helyén volt. 28-án bevonultak a császáriak. A hadsereggel jött Katskovits Károly cs. kir. biztos a hivatalos helyüket elhagyott városi tisztviselőket nyílt paranccsal felségsértőknek és hazaárulóknak jelentette ki, azért a bírák, jegyzők és tanácsbeliek ingó és ingatlan javainak az összeírását elrendelte, és Bibó Károlyt zárgondnokul kirendelte. A császári sereg beérkezte után két óra alatt ki kellett a városnak állítani húsz öl fát, 110 akó bort, valamint a szükséges szénát és szalmát. Másnap a katonaság Mélykút felé távozott a városból a betegek hátrahagyásával. A református fiúiskolában és Fehérház nevű katona szállásházban két kórházat rögtönzött a város, és ötven szalmazsákot, s lepedőt szedtek össze e célra a lakosoktól. A pénztár üres lévén a kórházpénztártól vett kölcsönt a város, melynek az adóssága 44500 v.frt-ra rúg, s ebből csak 8 ezer frt. a forradalom előtti tartozás. Augusztus 8-án megérkeztek Temesváry István cs. kir. biztos plakátjai, melyben kihirdette, hogy a „Kossuth-bankók" érvénytelenné nyilváníttattak. A császári biztos parancsára augusztus 17-én 16 ezer adag kenyeret szállított a város Szegedre, s egyúttal elhozatta a város számára kiutalt ötven mázsa sót. A sokféle katonai teher miatt itt-ott a hazafias ellenállás is megnyilvánult. így Csatári István megtagadta kocsija rendelkezésre bocsátását, de az elöljáróság öt forintra büntette és lezáratta, és csak akkor engedték szabadon, amikor az öt forint már ki volt fizetve, és a kocsi a városháza előtt állott. Temesváry István cs. kir. biztos Szegeden, augusztus 16-ra berendelte Szegedre a város elöljáróságát, és szigorúan a rögtönítélő bíróság elé állítás terhe alatt megparancsolta nekik, hogy Katskovits cs. kir. biztos által elrendelt vagyoni zárlatot az eltávozott elöljárósági tagok
