Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Második rész. A Redemptio Utáni Kor 1745-től kezdve - Kiskun-Halas és a redemptio

— 44 — vény ellenére, de a régi szokás alapján osztoztak az azelőtt osztatlan közlegelőkben. A redemptus és irredemptus lakosok közötti jogviszonyt, hogy mi módon kezelte a városi tanács, néhány példával megvilágítjuk: 1759. január 16. 1) Senkit is redemptus ember halála után örököseire és feleségére és így az özveggyel második férjére is által szállott jószá­ga és redempti ója, privilégiumunkban részessé, közelebb redemptussá nem teszem, csak akkor, ha a redemptiószerzéskor felmerült katonaál­lítás költségeit a város pénztárába befizeti. 2) Az olyan irredemptus felül pedig, aki redemptus ember özvegyét veszi feleségül meghatá- roztatik: Ha jól lehet redemptiójában és jószágában a házasság által utód lett, eo tamen non obstante, valamig a fellebvaló első pontnak eleget nem tészen, úgy személye, mint jószága adózás alá úgy vetődik fel, mint az irredemptusé; hogyha pedig az asszonynak első férjétől örökösök volnának, ezek mind személyek, mind jószágok elkülönítve, mint valódi redemptusoké, azon privilégiátusoknak classisába helyez­tetik. 1761. Kiköltözködő lakosok jószágaikat bárkinek eladhatják, csak fizes­sen az illető. Ha nem tudják eladni, a város a redemptiót és a melioratiót fizesse csak meg. 1762. okt. 5. Taksonyi István rendes jegyző a Liber Fundi (telekkönyv) összeállításáért 12 körmöci aranyat kapott. 1762. nov. 5. Ágoston István veje: Sebestyén Mihály részére, ipa érde­mére nézve redemptus házhely adatott. 1763. febr. 20. - Kiss Illés István redemptus lakos meg akarta venni Gyevi Péter akolhelyét, hogy oda irredemptus vejét, Gönczi János bo­gyiszlói jobbágyot behelyezze, s neki ott házat építsen. Mivel nevezett a háztól járó terheket nem viselhetné, és az is figyelembe veendő, hogy más redemptusnak is szüksége lehet e helyre, a vétel megsemmisíttetett és Babós Györgynek, mint igazi hazafinak adatott a hely a tanács által. 1763. febr. 28. Irredemptus többé házhelyet nem kap, csak akkor, ha az apja idevaló, és az a város terheit viselte. 1763. ápr. 8. Kurucz Jánostól, mivel az 1745-ben kirótt váltság összegét nem bírta, vagy nem akarta fizetni. 1752-ben elvették a redemptus jogot, s azt Boné István jegyző váltotta magához. Most Kurucz keresvén régi jogát, a tanács elutasította. Az indokolás szerint akkor mintegy 150 gaz­dától vették el vagy redukálták a kirótt redemptiós összeget. 1763. június 14. - Kis Illés veje: Gönczöl János a tanács határozata ellenére házat építvén, az lerontatni rendeltetett. Gönczöl fellebbezett Herpay Mihály kerületi kapitányhoz, aki a tanács határozatát helyben­hagyván, a városi tanács Gönczölre vakmerő fellebbezéséért 25-öt ve­retett.

Next

/
Thumbnails
Contents