Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)
Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Bevezető rész
a kínai falat. Kínai írók szerint az ujgur nép neve azelőtt kaocse, később hujhu volt és úgy beszéltek mint a hungnuk. K. e. 174 —158 között Lao khán volt az uralkodójuk, aki alatt kiköltöztek a mai Urumszti vidékére és ott Bísbalik nevű székhelyüket építették fel. Buku khán előtt (K. e. 209) 500 éven át az ujgurok az egyes nemzetségek főnökei alatt éltek, azelőtt pedig semmiféle főnökük sem volt. Az on-ujgurok K. u. 91—93-ban, miután a kínaiak megdöntötték a hungnu birodalmat, az Irtís felső folyásához vonultak. Addig a hungnu=hún birodalom Karakorum, Thien San, Tangnu-OIa és az Altai hegység között feküdt. A felső Irtís és a Balkás tó közötti, ma kirgiz pusztáról vonultak azután Európa határára. E népből váltak ki a hunok, avarok s később a magyarok. Az Irtis és Ural közötti vándorlásban vettek fel az ős magyarok a II—IV. században uralvidéki népeket és innen van a nyelvrokonság a vogul és ostyák nyelvekkel.*) Az oguz nép krónikája szerint az ős hazában Kara khán uralkodott a népen, a ki háborúba keveredett fiával Oguz khánnal. Oguz a pártján maradt népet elnevezte ujgurnak, a nép legyőzetett s keletre költözött része lett a mongol. Oguz khán fiától származtak az oguzok. Tehát az ujgur és oguz nép a törökség legrégibb ágai. A gúzok vagy kúnok Katáj-ból Észak-Kínából költöztek ki. Az európai történetírók szerint a magyarok az V. század közepén a Volga és az Ural folyók között laktak, a honnan 457 táján a Fekete tenger mellé költöztek a Don és Kubán folyók közé. 458-ban a Bosporus Cimeríus melléki hunok (unugurok) Gordász nevű királya, — egy bizánci történetíró szerint, — a rómaiak pártjára állt és felvette a keresztséget. E miatt az unugur nép a királynak Muager nevű testvére vezetésével fellázadt s a királyságot Muager vette át. Valószínű, hogy ezóta nevezik magukat az unugurok (ungárok) magyaroknak. De a bizánci írók ezután *) Újabb megállapítások szerint a magyar nemzet nem lakott Ázsiában soha s nem rokona a hun és avar népeknek. Az Uralhegység európai oldalán lakott finn és ostyák rokonai közelében, majd délre szorult és a2 Ázsiából kivonult on-ugur (tiz ugor) török nép leigázta őket és 450-től 710-ig uralmuk alatt élt a magyar. 710. után a on-ugur nép beolvadt a magyar nemzetbe, átvette nyelvét, de 200 ugur szó végleg meghonosodott nyelvünkben. — Dr. Karácsonyi János: A magyar nemzet őstörténete 896-ig. 1924. Nagyvárad.