Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Bevezető rész

A magyarok honfoglalása

Még az avarok uralma idején 480-481 körül szlávokat telepített a Balkánra a Keletrómai császárság, védelmül az avar becsapások ellen, a kik az avarok közé is becsúsztak az idők folyamán. A honfoglalás előtt itt lakott szlávok emlékét számos szláveredetű helynév őrzi, ilyenek a bodrik szláv népről elnevezett Bodrog vármegye, Bács, Pest, Csongrád, Arad, Visegrád, Pilis, Buda, Kesz- tölc Maróth, Zsámbék, Szada, Bodva stb.

Ezek a szláv népek az itt maradt avar és gepida nép töredékekkel együtt lakták békésen vidékünket egészen a magyar honfoglalásig.

Nem célunk ugyan Magyarország történetével s ezzel kapcsolatban a magyarok őshazájának felderítésével foglalkozni, mindamellett a korán elhunyt Tury József halasi tanár fordításában a .Századok“ 1896. évi folyamában megjelent perzsa és török történetírók adatait nem lesz érdeknélküli ismertetni, annyival is 'nkább, mivel ezen adatokat a hazai történetírás többnyire figyelmen kívül hagyta.

Nureddin Mohamed Aufi perzsa író 1258-ban írta a .Történetek gyűjteményét“, melyet II. Murad török szultán rendeletére Ahmed ibn Arabsah, (meghalt 1450.) fordított le török nyelvre. Ezen leírás szerint a török népcsaládhoz tartozik a kun vagy gúz, kirgiz, bedsenák, kazár, kímak, madsar, kaji és száríh, stb. néptörzs.

A török nép őse az ujgur vagy ugur nép, amely K. e. hét századdal perzsa és kínai írók szerint az Orkhon, Tula és Sze- Ienga folyók mentén a mai Mongolország közepén lakott s a K- előtti második században már irodalmuk volt. Később ez a nép az Altai hegységig terjeszkedett és kétfelé vált: un-ugur és tokuz- ugur néven. (Tíz ugur, kilenc ugur.) Ez a nép a kínaiak előtt hungnu néven volt ismeretes. K. e. 209-174 között Buku, vagy a kínaiaknál Maotu vagy Mode nevű khán volt az uralkodójuk, aki huszonhat királyságot hajtott az uralma alá s ellene építették