Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, 1-4. rész (Kiskun-Halas, 1926-1936, 1993)

Első rész. A redemtio előtti kor 1745-ig - Halas város története a redemtio előtt

telten elmenekült a halasi lakosság, miután ezen időben mindenféle bejegyzés hiányzik az anyakönyvből. Nem lehet tehát csodálni, hogy a város régebbi történetéhez oly kevés okmány maradt fenn és hogy a regi lakosok egy része a menekülések alatt kivált a város kötelékéből, s a lakosság megfogyatkozott.

Hogy mily nagy lehetett ebben a korban a rémület s hogy szaladt a nép ide-oda a veszedelem elől, mutatja az is, hogy ugyanazon években, amikor Halas népe is elfutott, alig értek haza, már a Baranyából menekült rokonokat kellett vendégül látniok. Ugyanis, mint már fenntebb említettük az 1683, 1686. 1687, 1688. években ily bejegyzések vannak az anyakönyvben : 1683. baranyai asszony fia meghalt. 1686. január—márciusban : törökkel való baranyai embernek egy fia és egy lánya született. — Seselában való Varga Miklósnak fia született. — Baranyai ember felesége, baranyai asszony, baranyai kovács attya, baranyai legény, baranyai gyermek, Vörösmarti János Deák meghalt. — 1687. Januárban : Decsi Varga Máténé, Decsi Tóth Jánosné, Szabó Ferencnél való ember, Decsi Tóth János öccse, Bajáról jött asszony meghalt, stb. . —

Hogy nem volt ok nélkül való a rémület, amely menekülésre késztette a népet, mutatja a következő halotti anyakönyvi bejegyzés 1688. febr. 17 ről : Fejér Vizén levagdaltattak : Madróczi Balázs, Ökördi Ferenc és Szatyor Mihály fia. Nem csoda tehát, hogy március végén elmenekült a halasi nép.

A Szeged ellen vonult sereg előtt 18 napi ostrom után szabad elvonulás feltétele mellett 1686 október 23-án1) felnyitotta a török a várat s a 600 főnyi őrség Temesvárra elvonult, tábori készletük fuvarozására a környékbeli lakosok, köztük a halasiak is, szekereket vo'tak kötelesek adni.

1687-ben a török súlyos veszteségeit megtorolni akarván, nagy haderővel vonult Magyarország ellen, de a mohácsi csatamezőn vereséget szenvedett és Székesfehérvár is elesett, még ez évben megszállták a császári seregek Erdélyt is. A török hatalom azonban még nem tört meg teljesen, azért a hadműveletek tovább is folytak. 1689 őszén megszállták a császári seregek Szerbia, Bosznia, Rumélia és Herczegovina területét a Balkán hegységig, de a hadsereg kényszerült zsákmányolása miatt felingerült nép 1690-ben tatár csapatok segítségével kiverte a császáriakat a Balkánról2) s velük jött a császáriakhoz pártolt 40 ezer

1) A 76. oldal 3. sorában közölt 1695 évszám sajtóhiba, 1686-ra javítandó.

2) Miután XIV. Lajos francia király megtámadta a kereszténység ügyét szolgátö Németországot s e miatt a csapatok zömét elvitték a franciák ellen.-Í35-